Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány nem siet egyeztetni az önkormányzattal az ezer ember elbocsátásával járó gyárbezárás kapcsán, pedig az országos átlaggal ellentétben Borsodban nagyon rossz a munkaerőpiaci helyzet. Az üzem eladását a kereslet csökkenésével magyarázta a tulajdonos. Az ABB bezárásra ítélt ózdi gyáránál jártunk.
Bezárja ózdi, főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyártó üzemét a multinacionális ABB-csoport – jelentette be a cég február 11-én, kedden. 2020 végén áll le véglegesen az ózdi üzem, a bezárás nagyjából ezer munkahelyet érint.
Borsodban pocsék a helyzet
Ezer munkahely nemzetgazdasági szinten nem sok, különösen az egyre súlyosabb munkaerőhiány mellett – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Ózd városában és térségében azonban nagyon is az. Az ország északkeleti részében ugyanis sokkal rosszabb a munkaerőpiaci helyzet, mint más területeken, illetve országos átlagban.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2019 decemberében az egész ózdi járásban 3848 nyilvántartott álláskereső volt, vagyis ha ezer ember utcára kerül, az álláskeresők száma negyedével nő. Az egész megyében 34 ezer álláskereső volt az év végén, miközben kevesebb mint 160 ezren dolgoztak. A munkanélküliség eközben jóval magasabb az országos átlagnál, a foglalkoztatottság pedig alacsonyabb – vagyis a megyében nem jellemző a munkaerőhiány. A gyár hvg.hu által megkérdezett dolgozói is tanácstalanok – derül ki a helyszínen készített videónkból.
A fideszes képviselő az önkormányzatot hibáztatta
A cég vezetése 20-30 perccel a hivatalos bejelentés előtt jelezte az önkormányzat felé, hogy a gyár bezárására készül. Az önkormányzat azt kérte a cégtől, hogy a jövőben tartsanak rendszeres kapcsolatot, a bejelentés óta már kétszer egyeztettek – mondta el a hvg.hu-nak Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere.
Bár Riz Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője egy Facebook-bejegyzésben ennek ellenkezőjét állította, Janiczak szerint az önkormányzatnak jó kapcsolata volt az ABB-vel, a cég vezetői is csodálkozva látták Riz bejegyzését – mondta a polgármester. Riz többek közt azt állította, hogy az önkormányzat „nem tudta segíteni az itt dolgozó mérnökök lakhatását”. Ugyanakkor a polgármester szerint az ABB sosem kért ilyen segítséget, de ha kért volna, akkor megkapja – ahogy például két, a városba érkezett orvosnak is adtak ki önkormányzati lakást. A polgármester politikai támadásnak értékeli a képviselő bejegyzését, akit megkért rá, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyenektől, inkább közösen keressenek megoldást a kialakult helyzetre.
Segítséget ígért a kormány, de nem az önkormányzatnak
A kormány egyelőre nem vette fel a kapcsolatot az önkormányzattal, Janiczak személyes találkozóra vonatkozó kérését Riz Gábor egyéb elfoglaltságaira hivatkozva visszautasította. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem sokkal később bejelentette, hogy Palkovics László miniszter február 14-én, pénteken a városba utazik, ahol a térség országgyűlési képviselőjével, majd egy azt követő következő körben az ózdi önkormányzati vezetőkkel és az érintett cég beszállítóival tárgyal a kialakult helyzet rendezésének lehetőségeiről. Az ABB a pénteki találkozón nem vesz részt, de a cég jelezte: kész együttműködni a munkaügyi hivatallal, hogy segítse dolgozói elhelyezkedését, vagy támogassa átképzésüket, saját vállalkozásuk indítását.
Az ABB szerint már a megyében működő több nagy foglalkoztató jelezte, hogy náluk lenne kereslet a felszabaduló munkaerőre. A polgármester szerint azonban a város számára nem megoldás, ha az ózdiaknak távolabbi területekre kellene ingázniuk, a közlekedés a megyében ugyanis enyhén szólva nem ideális. Mindenesetre azt kérte az ABB-től, hogy jelezze az érdeklődőknek: egyeztessenek a városvezetéssel. A legjobb megoldás az lenne, ha új nagy foglalkoztató venné át az ABB helyét Ózdon. A cég kivonulása nagyon jó lehetőséget kínál, az ABB ugyanis a polgármester szerint egy kész üzemcsarnokot kínál eladásra. Ráadásul helyben van több mint ezer fő gyakorlott, dolgozni tudó és akaró munkavállaló, ami a jelenlegi munkaerőhiányos környezetben nagyon fontos szempont. Ugyanakkor az önkormányzat mozgástere önmagában elég szűk – véli Janiczak – az elmúlt évek tapasztalatai alapján a nagy multik a kormány támogatása nélkül nem nagyon mozdulnak. Ezért is nagyon fontos lenne, hogy a kormány együttműködjön az önkormányzattal.
Van a háttérben egy nagyon nagy termékvisszahívás
Az ABB a gyár termékei iránti kereslet csökkenésével indokolta az üzem bezárását – indokként 2 százalékos visszaesésről számolt be a cégvezetés. Szilvási Krisztina, a társaság kommunikációs vezetője a hvg.hu érdeklődésére azt közölte: a piaci folyamatok értékelése után, a vevői preferenciák változására válaszul született az a döntés, hogy az Ózdon előállított termékeket az ABB fokozatosan saját termékeire cseréli. A gyár megmaradó termékei iránt viszont a kereslet visszaesésével számolnak, így a gyártási volumen hamarosan elér egy olyan szintet, ahol már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást ekkora üzemméretben.
Ehhez érdemes megjegyezni, hogy a cégcsoport más üzemekben is gyárt megszakítókat, illetve ahogy a gyárat üzemeltető magyar leánycég, az Industrial C&S Hungary Kft. beszámolójából is kiderül, az ózdi termékeiket elsősorban a csoport más vállalatainak adják el. Más szóval a „keresletcsökkenés” mögé valójában a vállalatcsoporton belüli átszervezést, racionalizálást és a fölösleges részek levágását kell érteni. Ezt támasztja alá, hogy az ABB kommunikációs vezetője szerint a megmaradó gyártósorokat a csoport „más, európai üzemeibe telepíti át, ahol megfelelő termelési kapacitás áll rendelkezésre”. Ezek helyét a piaci versenytársakra tekintettel nem árulta el.
Az ózdi gyár felszámolása és eladása mögötti döntés szempontjából nem mellékes körülmény, hogy az Industrial C&S Hungary 13 milliárd forintos veszteséggel zárta 2018-at 54 milliárdos árbevétel mellett (2019-es számaikat még nem hozták nyilvánosságra). A cég beszámolójának tanúsága szerint az üzleti évük koránt sem lett volna ennyire csapnivaló, ha nem különítenek el céltartalékként 11,2 milliárd forintot a főként francia piacra gyártott „Disb termék visszahívásához kötődően”. Nagy valószínűséggel ennek azokhoz a hibás lakossági kismegszakítókhoz van köze, amelyekből több százezer darabot kellett visszahívnia és kicserélnie a francia Enedis áramszolgáltatónak. A helyi sajtó szerint a hibás megszakítókat 2017 májusa és 2019 áprilisa között gyártotta a General Electric, az ABB, a Hager és az Eaton.
A megszakító fontos eszköz, ha rövidzárlat vagy túláram keletkezik, ez választja le a lakást (vagy egy részét) a hálózatról, ezzel megakadályozza többek közt, hogy tűz üssön ki.
Egyszóval az ABB-nek itt van egy komoly termékvisszahívással terhelt leányvállalata, amely olyan (ráadásul régebbi típusú) termékeket állít elő, amiket más üzemeiben is gyárt – az ózdi telep eladása így nem tűnik irracionális döntésnek. Különösen, hogy a világgazdasági növekedés lassul, a kilátások nem kedvezőek. A teljes ABB-csoport nem zárt különösebben jó évet 2019-ben, a rendelésállománya gyakorlatilag stagnált, a bevételek szintén (mindkettő egy százalékkal nőtt), a működési nyeresége csökkent.
A General Electric adta el az ABB-nek
Az ózdi gyár 2018 elejéig a General Electric (GE) globális Industrial Solutions (IS) üzletágának része volt, amelyet az ABB úgy, ahogy volt felvásárolt 2,6 milliárd dollárért (2020 eleji árfolyamon 811 milliárd forintért). Az üzlet Magyarországon úgy zajlott, hogy a GE magyar leánya 2017 közepén létrehozta az Industrial C&S Hungaryt, átadta neki a hazai IS-üzletágat, majd eladta az ABB magyarországi leányának.
2018-as beszámolójában az Industrial C&S Hungary az ózdi gyártelepet 1,56 milliárd forintos értéken könyvelte el, az ózdi gépeket pedig 6,1 milliárd forinton.
Az IS-üzletág Magyarországon 1998-ban jelent meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye első nemzetközi beruházójaként, amelynek keretében a GE Ózdon egy 30 millió dolláros zöldmezős beruházással összeszerelő üzemet és magyarországi értékesítési szervezetet hozott létre. Az 1999-ben indult üzem fő termékei kisfeszültségű alkatrészek és érintésvédelmi kapcsolók lakossági, kereskedelmi és ipari használatra. Magyarországon egyre hangsúlyosabb szerepet kapott az üzletág logisztikai és raktározási területe is, így 2013 első negyedévtől az üzletág egy nagykanizsai disztribúciós részleggel bővült, majd többlépcsős fejlesztés keretében 2015 folyamán (a nagykanizsai raktárat átadták a Lighting üzletágnak) Gyálon került kialakításra az európai disztribúciós központ. Budapesten működik emellett az üzletág regionális adminisztrációs központja.
Az ABB bejelentése szerint az ózdi gyár leállítása és eladása nem befolyásolja a vállalkozás egyéb magyarországi befektetéseit. A cég Budapesten rendelkezik központi irodával, Győrben robotika szervizirodával, Fóton raktárhelységgel és szervizműhellyel, Gyálon logisztikai központtal, Kecskeméten és Ózdon pedig gyárral. Szilvási Krisztina kiemelte: a cég elkötelezett, hogy segítse dolgozói elhelyezkedését az ABB más magyarországi telephelyein vagy a térség más vállalatainál.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
