Az új, Budapest Fejlesztési Központ vezetője, Vitézy Dávid reagált a kinevezésére, és azt is megírta, mire számíthatnak a budapestiek a közeljövőben.
Szerdán új Facebook-bejegyzést tett közzé Vitézy Dávid, akit a napokban neveztek ki a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójává. Vitézy szerint a fejlesztési központ új intézményi hátteret és szervezőerőt ad az állami városfejlesztési és közlekedési beruházásoknak Budapesten, ami "óriási lehetőség".
Budapest és vonzáskörzete legfontosabb, évtizedekre szóló állami beruházásai és fejlesztései összpontosulhatnak világos koncepció mentén egy intézménynél mostantól
– hangsúlyozta Vitézy Dávid a bejegyzésben, melyben megköszönte a kinevezést Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkárnak.
"Immár egy éve, a Budapest fejlesztésével foglalkozó államtitkárság létrejötte óta dolgoztunk együtt többek között azon, hogy a vasút végre nagyobb szerepet vállaljon Budapest közlekedési hálózatában, megszűnjenek a tarthatatlan állapotok a budapesti repülőtéren és meginduljon a hévek fejlesztése. Ez a közös munka léphet most új szinte a BFK létrejöttével. Köszönöm a bizalmat" – tette hozzá Vitézy.
A volt BKK-vezérnek Budapest a szívügye, "mindig is az volt, ezért fogadtam el és vállaltam ezt az új, szakmai feladatot". Vitézy azt is írta, hogy erősen kötődik a Budapesti Közlekedési Központhoz, de a városért és Budapest közlekedési rendszerének fejlesztéséért a legtöbbet most a BFK vezetőjeként tudja tenni, ezért nem pályázott rá.
A hatékonyabb regionális együttműködés felvetésében is ez motivált, hisz Budapest közlekedési problémáinak jelentős része ma a városhatáron kívülről származik
– közölte Vitézy.
A fejlesztési központ vezetője a jövőbe tekintve arról is beszámolt, hogy a Budapest Fejlesztési Központ számos feladatot és világos felhatalmazást kap, a város fenntartható fejlődését szem előtt tartva tudja majd összehangolni és részleteiben előkészíteni az állami fejlesztéseket Budapesten és agglomerációjában, a legjobb európai példákból tanulva, sőt, lehetőleg példát is mutatva.
"A Budapest Fejlesztési Központ eddig hiányzó láncszemként egységben fogja kezelni a településhatárokat átlépő, fővárosi érintettségű fejlesztéseket, szolgáltatásokat" – sorolta Vitézy. Az állam többek között a vasút révén az egyik legnagyobb telektulajdonos Budapesten, a közlekedésben pedig a hévek, a MÁV és a Volánbusz kapcsán stratégiai a szerepe. Az agglomerációs közlekedés és a budapesti tömegközlekedés együttműködése óriási lehetőségeket rejt – tette hozzá.
Szerinte a BFK nem a fővárossal vagy a BKK-val párhuzamos feladatokat lát el, hanem a 2018-ban a Fürjes Balázs vezetésével létrejött önálló Budapest fejlesztési államtitkárság nyomán elindult budapesti állami fejlesztéseknek ad még hatékonyabb szervezeti keretet.
A XXI. század kihívásai, a klímaváltozás, az agglomeráció és Budapest viszonya, az 1970-es évek autóközpontú várostervezésének fenntarthatatlansága, az elszabadult lakásárak, a hiányzó zöldfelületek miatt a szakemberek körében régóta rendszeresen felmerülő igény, hogy az állam hangolja össze jobban a lépéseit és fejlessze világos vízió, jövőbe mutató stratégia mentén Budapestet. A közlekedésfejlesztés, a vasúti beruházások terén én magam is megfogalmaztam korábban ilyen kritikát. A BFK létrejötte erre ad most választ
– írta Vitézy.
A vezérigazgató azt is elárulta, hogy az állami projektek mellett a Budapest Fejlesztési Központ feladata lesz a Fővárosi Közfejlesztési Tanács munkájának segítése is.
"Nagy lehetőség van e téren, a Fővárossal együttműködésben közösen nekiláthatunk a Városliget teljes autómentesítésének, a Népliget megújításának, a belváros forgalomcsillapításának" – magyarázta.
A közlekedés terén minden eddiginél ambiciózusabbnak kell lennünk, az érveimet világosan leírtam itt múlt héten. Minden olyan tömegközlekedési rendszert, amely az agglomerációból való ingázást szolgálja, az állam működtet: a MÁV vasúti pályáját, állomásait, vonatait, a hév-vonalakat és a Volánbusz járatait. Óriási a potenciál ezen szolgáltatások fejlesztésében, hisz ma a budapesti dugókat adó forgalom jelentős része az elővárosokból érkezik. Az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése tehát nemcsak az agglomerációból ingázók, hanem a budapestiek számára is elemi érdek. Nincs annál fenntarthatóbb, zöldebb, a klímavédelmet jobban támogató és versenyképesebb tömegközlekedési rendszer, mint ami a vasútra, a hévekre, a kötöttpályás közlekedésre épül. 2020-ban talán ezt már nem is kell már külön magyarázni, az autóforgalom összefüggése a klímaváltozással, a levegőminőséggel, az egészségünkkel egyre szélesebb körben ismert
– hangsúlyozta Vitézy.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.