El tud képzelni egy műanyag nélküli életet? Vagy olyat, amelyikben minden energiaszükségletét saját magának termeli meg? Bár ez ma még utópiának tűnik, az utóbbi időszakban olyan fenntarthatóságot erősítő trendek törtek előre, amelyek mind abba az irányba mutatnak, hogy hamarosan óriási változásokra készülhetünk az élet minden területén. Annak néztünk utána, hogy mely irányzatok lehetnek a következő év meghatározó trendjei.

Viszlát, műanyag?

A plasztikcsomagolás felelős jelentős részben a műanyagszennyezésért, ami pedig az egyik legégetőbb problémát jelenti az élővilágra nézve. Így egyértelmű, hogy lassan búcsút kell mondanunk az egyszer használatos műanyagoknak. Egyetlen nap alatt is sok műanyaghulladékot termelünk és kis odafigyeléssel ezt már jelentősen csökkenthetjük például azzal, ha nem kérünk szívószálat és vászontáskát viszünk a bevásárláshoz, újratöltjük a kulacsunkat, ahelyett, hogy palackozott vizet innánk és termoszba kérjük a kávét eldobható pohár helyett.

AFP / Martin Bureau

Egyes szakértők szerint egyéni szinten pedig hiába hagyunk fel az egyszer használatos műanyagokkal, amíg a cégek a legnagyobb szennyezők. Örvendetes, hogy egyre több vállalkozás veszi fel a kesztyűt a műanyagok ellen – legutóbb az IKEA jelentette be, hogy kiváltja az eldobható termékeit, a Coca Cola Magyarország pedig karcsúsít a palackjain. A Lego az építőkockái újrahasznosításán dolgozik, az Aldi hamarosan a biológiai úton lebomló zacskók mellett kínál a Sparhoz hasonlóan többször használatos gyümölcs- és zöldséghálókat is. A McDonald's is tavaly tett ígéretet arra, hogy 2025-re a csomagolóanyagai megújuló, újrahasznosított vagy tanúsított forrásból fognak származni, a Tesco pedig a házhozszállítással rendelt termékeket alapesetben csomagolás nélkül teljesíti, de választhatunk papírzacskót is.   

Energia és technológia

Egy megoldás elterjedésében természetesen kulcsszerepet játszik az az ára is. Míg 10 évvel ezelőtt állami támogatás nélkül elérhetetlennek tűnt egy tetőre szerelt napelem és elgondolkodtunk azon, megérjük-e a megtérülését, ma már nem kérdés, hogy érdemes-e befektetnünk egy ilyen panelbe – önerőből. Túlságosan függünk a fosszilis tüzelőanyagoktól, amelyek az üvegházhatású gázkibocsátáshoz is jelentősen hozzátesznek: a szakértők egyértelműen a megújuló energiaforrások, így a nap-, szél- és geotermikus energia előtérbe kerülését jósolják.

Az Energiaklub adatai alapján Magyarországon a teljes energiafelhasználás közel egyharmadát a háztartások energiafogyasztása teszi ki. A megújuló energiaforrások kihasználásával pedig még nem állunk jól, és a lakóépületek állaga sem segíti az energiafelhasználás zöldebbé tételét. Már akár csak a lakás megfelelő szigetelésével vagy fűtéskorszerűsítéssel sokat tehetünk a környezetünkért – ezek hosszú távon mind megtérülő befektetések.   

A technológia fejlődésének iránya sem hagyja figyelmen kívül az egyre zöldebb életet: az okosmegoldások, a mesterséges intelligencia, az Internet of Things, a blockchain és a big data is még inkább a fenntarthatóság szolgálatába állnak majd. Ilyen megoldás az olyan területeken is felbukkan, ahol nem is gondolnánk, például a vendéglátás terén.

Az EU-ban keletkező élelmiszerhulladék 70 százalékáért az élelmiszerek gyártói, forgalmazói és a fogyasztók felelősek. Az IBM 2019-ben indított Food Trust blockchain rendszeréhez már a Nestlé és a francia Carrefour is csatlakoztak: a megoldás lényege, hogy a rendszerbe vitt adatoknak köszönhetően az ellátási lánc jobban optimalizálható, gyorsabb, biztonságosabb, tisztább, nyomon követhetővé válnak az élelmiszerek a termelőtől és a termőföldtől egészen az áruházláncok polcaiig és az élelmiszer-pazarlásnak is gátat szabhatnak.   

Egy ilyen készletgazdálkodási megoldás nemcsak a környezetet védi, de a takarékos gazdálkodást is segíti, ám a cél nem mindig ez. Van olyan megoldás, amely a fenntarthatóságot előtérbe helyezi az olcsósággal, a gyorsasággal és a kényelemmel szemben. Ilyen a repülésről való lemondás, amelynek az élharcosa Greta Thunberg, aki tavaly vitorlással ment az ENSZ New York-i klímacsúcsára, 15 nap alatt szelve át az Atlanti-óceánt.

AFP / Great Thunberg

A Svédországból kiinduló kezdeményezés hatására egyre többen adják fel a repülést környezetvédelmi megfontolásból a károsanyag-kibocsátás miatt, a fapadosok utasforgalma világszerte mégis nő. Különösen a nagy földrajzi távolságok nehezítik meg a zöldülést, a jó hír azonban, hogy már a légitársaságok is kísérleteznek bio üzemanyagokkal és a karbonlábnyomunk megváltására is kínálnak opciót – például úgy, hogy a lelkifurdalással küzdő utasok néhány euróval hozzájárulhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.                                      

Akkor majd mi csinálunk valamit

Ahogy a sikertelen madridi klímacsúcs példáján is látjuk, a kormányzati oldal sok esetben tétlen, amikor a fenntarthatóságról van szó, miközben sürgősen tettekre van szükség. Annál aktívabbak a közösségi és civil kezdeményezések: gondoljunk csak a Fridays for Future mozgalomra, az Extinction Rebellion szervezetre, a Globális Klímasztrájkra vagy éppen a műanyagmentes júliusra – az alulról szerveződő megmozdulások akár a közösségi médiában, akár az utcákon egyre nagyobb nyilvánosságot kaphatnak 2020-ban is.

Máté Péter

Nem is kell ennyire messzire mennünk: egyre több közösség alakul és fog össze valamilyen cél érdekében – így mi magunk vesszük kézbe az irányítást. Miért kellene például a szemétbe mennie annak a ruhadarabnak, amelyik még hordható? A környezetre káros, eldobható és etikailag is megkérdőjelezhető fast fashion ellentételezésére a használt ruhák is fenntartható opciót jelentenek és egyre népszerűbbek a közösségi gardróbvásárok, ruhacserék. Egyre több helyen művelnek közösen kertet és a közösségi gazdálkodás már Magyarországon is elindult: a Pitypang Biokert például 55 hajdúszoboszlói és hajdúböszörményi családnak szállít heti rendszerességgel friss, vegyszermentes zöldségeket. Számos közös szemétszedéshez csatlakozhatunk és 2018-ban a szemétszedő futás, a plogging is berobbant amellett, és egyre több kezdeményezés indul közösségi faültetésre.

Máshogy fogyasztunk

A fiatalok kezében a jövő – ők pedig egyre nagyobb vásárlóerőt tesznek ki. A McKinsey & Company egy korábbi kutatása szerint a Z generációhoz tartozók 90 százaléka elvárja a cégektől, hogy felelősen álljanak hozzá a környezetvédelmi és társadalmi kérdésekhez. A legújabb, fogyasztást befolyásoló irányzatokat összegző újkonzumerizmus trendjei is az átalakuló prioritásokat hangsúlyozza. Ezek alapján a cégektől és a termékektől már azt is várjuk, hogy saját céljaink elérésében segítsenek – ezek pedig egyre zöldebbek.

A vásárlás már kevésbé a pillanatnyi örömszerzésről szól, a fogyasztás politikai aktus és szavazat. Egyre elterjedtebb az etikus fogyasztás és az az irány, hogy a vásárlókat jelentősen befolyásolja az adott cég üzletpolitikája. Támogathatják (buycott), mert méltányos kereskedelemből származó alapanyagokat használ, újrahasznosított csomagolásba tölti a termékeit vagy bojkottálhatják is, miután napvilágra kerül, hogy a környező folyókba enged vegyi anyagokat, vagy nem biztosít megfelelő munkakörülményeket a munkavállalóinak.

Gyakran indítanak kampányt egy-egy cég ellen – ezek olykor sikeresek, néha viszont csak sajtóközlemények és donációk formájában öltenek testet. Az persze kérdéses, hogy a valóban felelősen gondolkodó vásárlók mikor tesznek ki majd egy kritikus tömeget. A szobabicikli-gyártó Peloton 1,5 milliárd dollárt veszített egy karácsonyi szexista reklám miatt, a közösségi médiában akkora felzúdulás indult a kampányuk miatt. Bár kétségkívül még rengeteg tennivaló van ezen a téren, de az egyik legelső nagyszabású, sikeres vásárlói bojkott egyébként a Nike ellen indult még az 1990-es években, miután nyilvánossá vált, hogy centekért varrják a sportóriás termékeit a fejlődő országokban. A világméretű felháborodás indította el azt a folyamatot, hogy a cégek igenis vállaljanak felelősséget azért, hogy a beszállítói láncukban az alvállalkozók milyen munkakörülményeket és béreket biztosítanak a dolgozóknak.

Javítsd meg!

Jó pár évtizede még stoppoltuk a kilyukadt zoknit és harisnyát, ma viszont van, aki inkább kidob egy pólót, mintsem kimosná. A körforgásos gazdaság fémjegyében mára mozgalom szerveződött a „megjavításhoz való jog” köré – különösen az elektronikai cikkek piacán egyre erőteljesebb azoknak a hangja, akik visszautasítják a termékek gyakori lecserélését, ehelyett azok megjavítását választják. 2021-től az Európai Unióban hatályba lép egy jogszabály az ökodizájn keretrendszerén belül, ami kötelezi a világítástechnikai berendezések, mosógépek, mosogatók és hűtőszekrények és televíziók gyártóit, hogy egyrészt tartósabb fogyasztási cikkeket állítsanak elő, másrészt 10 évig biztosítsák az alkatrészek pótlását.

Fortepan

A szabványok alapján általános szerszámokkal is javítani lehet majd az eszközöket anélkül, hogy kárt okoznánk a készülékben, az intézkedések pedig nagy valószínűséggel visszavetik majd a szeméthegyeken kikötő elektronikai eszközök számát. Azzal pedig, ha vigyázunk a holminkra és előbb megpróbáljuk megjavítani és csak végső esetben dobjuk (szelektíven) a szemétbe, sokat tehetünk a környezetünkért. Ehhez azonban nagy fordulatra van szükség egyrészt a szemléletünkben, másrészt viszont abban is, ahogyan terveznek és gyártanak minden terméket, amit csak használunk – így látható eredmény valószínűleg csak hosszú távon fog jelentkezni. Ha az egy év alatt keletkező körülbelül 50 millió tonna elektronikai hulladéknak csak a töredéke fogja előbb-utóbb ott végezni – az már látható eredmény lesz.

Étkezés és mezőgazdaság

Az sem újdonság, hogy az állattartás és a húsipar jelentős ökológiai lábnyommal jár, így az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdeklődés a növényi alapú étkezés, a vegán és a flexitariánus táplálkozás iránt – a húsmentes étrend ráadásul egyre nagyobb üzlet is. Várhatóan ez a trend még tovább gyűrűzik és a húsalternatívák is felfutóban vannak.

Műhúsból készült hamburger

David Parry

A FAO az élelmezés jövőjével foglalkozó tanulmánya alapján 2050-re meg kellene duplázni a termelést, ami nem lehetetlen, de radikális változásokat kíván. Erre kínálhat megoldást többek között a többszinten történő, (akár beltéri) vertikális gazdálkodás, amely során nincs szükség termőtalajra. Ezzel a módszerrel kevesebb vizet használnak a növények termesztésére – az energiaigény azonban már más kérdés. Egy másik opció a regeneratív mezőgazdaság és földhasználat, amely magába foglalja az ökológiai gazdálkodást és az állattenyésztés, valamint a környezetvédelem hagyományos, helyi gyakorlatait: elősegíti a talaj újjáépítését, a biodiverzitás megőrzését és az ökoszisztéma növelését.

A veganuár és a húsmentes hétfő elterjedésével elméletileg egyre többen fogyasztanak kevesebb húst, azonban globális szinten az utóbbi évtizedekben jelentősen növekedett a világ húsfogyasztása, amihez különösen a közepes jövedelmű országok tesznek hozzá. Számos fejlett ország erre vonatkozó statisztikái is cáfolják a trendet az elmúlt évek számainak tükrében. A legújabb kutatások alapján a mezőgazdaság és az ipari állattartás felelős a klímaváltozás negyedéért, így jelentősen lehetne csökkenteni ezt az étrendünk megváltoztatásával – hosszú távon. Az azonban kérdés, hogy az embereknek valójában mekkora hányada hajlandó erre.