A Magyar Nemzeti Bank „kifejezetten elvárja a hazai bankoktól, hogy biztosítson olyan lakossági számlacsomagot, ami korlátlan számú átutalást tesz lehetővé tranzakciós díjak megfizetése nélkül” – fogalmaz a Portfolión megjelent írásban a jegybank Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója és a Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom fejlesztési főosztály vezetője. Bartha Lajos és Varga Lóránt kiemeli: az elmúlt években nemzetközi szinten is kimagasló mértékben bővült a kártyás vásárlási forgalom, amiben fontos szerepe volt annak, hogy a bankok felismerték, az ingyenes készpénzes tranzakcióknak nem lehet vetélytársa olyan elektronikus fizetési megoldás, ahol az egyes tranzakciókért külön díjat kell fizetnie az ügyfeleknek. Ugyanígy a bankok döntöttek úgy, hogy ha időszaki díjak mellett ingyenessé teszik az egyes tranzakciókat.

A szakemberek szóvá teszik azt, hogy amíg a legtöbb országban a bankok saját maguk ismerték fel, hogy az új fintech szereplők támasztotta versenyben új fejlesztésekre van szükség, így például „a bankszektor összefogva, saját maga kezdeményezett innovációs projekteket, mint az azonnali fizetés bevezetését”. Ezzel szemben nálunk a bankok a „hosszú ideje fennálló helyzetet kívánták fenntartani”, az azonnali fizetést célzó projektet is a jegybanknak kellett elindítania.

Jó hír a kemény bírálatban, hogy a szakemberek nem számolnak be csúszásról: a rendszer a tervek szerint 2019. július 1-jétől indult volna, ám mivel nem készült fel minden szereplő, ezért azt idén március 2-ára halasztották. Ez komoly áttörést hozhat, hiszen akár személyek között is néhány másodperc alatt zajlik majd le a tranzakció.

Az „alapvető fordulathoz” azonban a technikai fejlesztéseken túl versenyképes árazásra is szükség lenne, hiszen a mostani tranzakciós illetékek mellett még mindig olcsóbb készpénzben fizetni. Az írás felidézi egy 2018-as MNB-felmérés eredményeit: „a hazai bankok drágák, az általuk alkalmazott díjak az adott ország bérszínvonalához viszonyítva (és egyes esetekben abszolút értékben is) még a kapcsolódó illetékterheket levonva is jellemzően magasabbak, mint a többi európai országban”. Ennek része az is, hogy amíg Nyugaton sok helyen csomagárazás van, nálunk az egyes átutalásokat terhelik díjak.

Ezért a jegybank a „rendkívül drága árazás” újragondolását várja el. Konkrétan úgy, hogy „a bankkártyáknál már jelenleg is alkalmazott szerkezethez hasonlóan a hazai bankoknál az átutalási tranzakciókat ne terheljék külön díjak”.

Magyarországon a magánszemélyek közötti, 20 ezer forint alatti átutalásokat tavaly óta nem terheli tranzakciós illeték, ennek ellenére a bankok árazásukból nem minden esetben vezették ki – vagyis már nem az állam által kiszabott közterhet rótták ki az ügyfélre, szimplán náluk landolt az ebből származó nyereség. A jegybank azonban nem lépett közbe. Mint akkor közölték: tehetetlenek a banki gyakorlattal szemben, az ügyfelek váltsanak bankot, ha igazságtalannak érzik ezt a gyakorlatot. A mostani írás azonban arra utal, hogy ezzel se mentek volna sokra.

2019 tavaszán a Pénzügyminisztérium is megpróbálkozott azzal, hogy csökkentse a magánszemélyek ilyen terheit: a parlament elé került egy olyan javaslat, amely az egyenként fizetett illeték helyett egy jóval kedvezőbb átalánydíjat vezetett volna be. Ezt azonban az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke kaszálta el. Bánki Erik ezt azzal indokolta, hogy kell a pénz a családvédelmi akciótervre.

Maguk a bankok is komolyan lobbiznak a tranzakciós illeték megszüntetéséért. A Bankszövetség elnöke nyáron egy interjúban ráadásul épp úgy érvelt a megszüntetéséért, ahogy az MNB (és a PM). Nálunk a kormányzat még fenntartja a tranzakciós illetéket, holott most már több számítás is mutatja, hogy az ebből származó bevételeknél több lenne az állami haszon, ha a fizetések mind nagyobb része kerülne elektronikus útra – fogalmazott akkor Becsei András a Világgazdaságnak.