Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tíz százalék fölött nőtt az átlagkereset, pörgött a kiskereskedelem és a lakáspiac. A magyar háztartások uniós összehasonlításban viszont még mindig szegények, és nagyok az egyenlőtlenségek. Az állam még mindig kövér, és sokat költ sportra.
Egész évben folytatódott az átlagkereset növekedése, szeptemberig (az utolsó hónap, amiről van adat) bezárólag mindössze egy hónap volt, április, amikor valamivel elmaradt a béremelkedés a 10 százaléktól (2018 azonos hónapjához képest). Szeptemberben a nettó átlagkereset 239 872 forint volt – legalábbis az öt főnél több embert foglalkoztató vállalkozásokat, az állami szférát és a nonprofit szervezeteket nézve. Vagyis biztosra vehető, hogy az átlagos nettó év végére átlépte a 240 ezer forintot.
A nyugdíjak 2019-ben is csak az infláció mértékével emelkedtek, vagyis folytatódott leszakadásuk az átlagkeresetről. Annak ellenére, hogy a nyugdíjasok év végén kaptak nyugdíjprémiumot - egy átlagos 135 ezer forintos nyugdíj esetén egyszer 22 ezer forintot. Illetve az őszi önkormányzati választásoktól nyilván teljesen függetlenül egyszer 9 ezer forintnyi rezsiutalványt.
A béremelkedés értékéből némileg levont, hogy 2019-ben majd’ minden hónapban 3 százalék fölött volt az átlagos éves infláció – vagyis a reálbérek nem 10, csak 7 százalék körül emelkedtek. Különösen nagyot drágultak a szeszes italok és a dohányáruk, a január-novemberi időszakban több mint 8 százalékot. Az élelmiszerek drágulása pedig 5 százalék fölött volt. Különösen a sertéshús és az ahhoz kapcsolódó termékek ára szaladt el a sertéspestis miatt, az év végére 15 százalékos lett a drágulás. De a krumpli és a zöldségfélék is durva áremelkedéseket produkáltak egyik-másik hónapban.
Sokat vásárolt a magyar
Ezzel együtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma folyamatosan nő, 2019-ben októberig bezárólag a forgalom a 2015-öshöz képest 27,2 százalékkal volt nagyobb. És ebben ugye még nincs benne a karácsonyi hajrá: a teljes kiskereskedelmi forgalom túllépheti az 1200 milliárd forintot és ebből 100 milliárdnál is többet csak ajándékokra költöttek el az emberek – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György a szervezet előrejelzései alapján.
Az ingatlanpiac pedig 2019-ben is pörgött – vagyis folytatódott mind a vételárak, mind a bérleti díjak emelkedése. Az idei év első kilenc hónapjában a főváros külső kerületeiben 30-40 százalékos volt az árnövekedés az előző év azonos időszakához képest, ami meghaladja a belvárosi kerületek többségében tapasztalt 20-25 százalékos drágulást. A jelek szerint azonban mind az árak, mind a bérleti díjak tetőztek 2019-ben. Egyrészt már nem nagyon van tere további emelkedésnek, másrészt a kedvező kamatozású új lakossági állampapír (amiből már a harmadik negyedévben több mint 1200 milliárd forintnyi fogyott) rengeteg befektetést szívhatott el az ingatlanpiacról.
Kevesebb lett a szegény, de még mindig sokan nélkülöznek
Béremelkedés ide, növekvő fogyasztás oda, a képet azért árnyalja, hogy a KSH friss adatai szerint az egy főre eső nettó jövedelem (ebben minden benne van a nyugdíjaktól a kereseteken át a szociális juttatásokig) mindössze évi 1 431 978 forint (vagyis havi bő 119 ezer forint). Igaz, az adat 2018-ra vonatkozik, a statisztikai hivatal ugyanis év elején végezte a felmérést, és az előző évre kérdeztek rá. Ráadásul ebben benne vannak a jövedelemmel nem rendelkező gyerekek is.
A háztartások legszegényebb tizedében mindössze fejenként havi 36 ezer forintból élnek az emberek – miközben a leggazdagabb tizedben fejenként havi 278 ezer forintból. Az ország leggazdagabb egytizede 7,8-szor több pénzből gazdálkodhat havonta, mint a legszegényebb tized, de azt is hozzá kell tenni: ez is javulás 2017-hez képest, amikor 8,2-szeres volt a különbség. Az átlagos reáljövedelem 7,2 százalékkal nőtt 2017-hez képest.
A súlyos deprivációban élők száma 137 ezer fővel csökkent, így már csak 837 ezren élnek nagy nélkülözésben. A felmérésben évről évre megkérdik arról is az embereket, hogy egy tízes skálán jelöljék be, mennyire elégedettek a saját életükkel. Több év stagnálás után az előző évi felmérésben már javult ez a mutató, 6,1-ről 6,51-re, idén viszont 6,33-ra esett vissza.
Nagyok a vagyoni egyenlőtlenségek
Ami a lakosság vagyonát illeti, a Magyar Nemzeti Bank áprilisban tette közzé az erről szóló felmérését – amely szintén 2018-ra vonatkozik. Az eredmények szerint a lakosság teljes nettó vagyonának 56,4 százaléka a háztartások leggazdagabb tizedének kezében volt. A leggazdagabb 1 százalék birtokolta az összvagyon negyedét, a háztartások szegényebbik felére mindössze a teljes lakossági vagyon 8,9 százaléka esett.
A legszegényebb tized nettó vagyona negatív, mert körükben több a tartozás, mint az eszköz (beleértve mindent a készpénztől a bankbetéten át az ingatlanokig).
A magyar háztartások sereghajtók az EU-ban
A magyar háztartások anyagi helyzetét még jobban árnyalja, ha uniós összehasonlításban vizsgáljuk a háztartások végső fogyasztási kiadásait. Az uniós tagállamok között csak a bolgár háztartások egy főre eső végső fogyasztási kiadása volt távolabb az EU-átlagtól 2018-ban, mint a magyaroké, ha azt az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlőerő-paritáson nézzük. Csak a bolgár háztartások költenek kevesebbet a magyaroknál számszerűen is, hétköznapi nyelven megfogalmazva csak ott alacsonyabb az életszínvonal, csak ott van távolabb az uniós átlagtól.
A magyar háztartások fogyasztása gyakorlatilag stagnál az uniós átlaghoz képest. 2009-ben annak 59 százalékán állt, majd benézett 60 százalék fölé, de 2017-ben ugyanott tartott, mint a gazdasági válság évében. 2018-ban újra emelkedett kicsit.
Az állam kövér, de szereti a focit
Ha már a végső fogyasztási kiadásoknál tartunk, érdekes módon a magyar állam kiadási szintje jóval közelebb van az uniós átlaghoz, mint a háztartásoké – ez a régiós országokra nem jellemző. A dolog annyiban nem meglepő, hogy a magyar állam még mindig nagyon sok pénzt von el a gazdaságból adók formájában, illetve más uniós országokhoz képest az éves költségvetési hiányok is magasak, vagyis a kormány hitelből (is) költekezik. Közben a GDP-arányos államadósság azért lassan csökken, mert a GDP gyorsabban nő, mint ahogy az állam termeli az adósságot.
Igaz, 2018-ban és 2019-ben már elkezdett csökkenni a gazdaság adóterhelése, a kormány pedig további csökkentéseket és egyszerűsítéseket tervez, az éves hiányt pedig 2022-re a GDP 0,4 százalékára akarja leszorítani az éves államháztartási hiányt, ezzel párhuzamosan az államadósság már a GDP 60 százaléka alá csökkenne. A gazdasági növekedés 2019-ben az előzetes adatok szerint közel 5 százalékos volt.
És hogy mire költi az állam a gazdaságból beszedett adóforintokat? Részben például sportra. Sőt nem is kis részben, a magyar állam ilyen célú kiadásai messze kiemelkednek az uniós mezőnyből. A 2019-es költségvetés tényleges teljesüléséről beszámoló zárszámadást a Pénzügyminisztérium majd csak 2020 őszén terjeszti be az országgyűlés elé, de az elfogadott költségvetés szerint ebben 2019-ben sem volt változás. Mi több, 2020-ban sem lesz. Ugyanakkor a költségvetési kiadások tortáján belül nem nő se az egészségügy, se az oktatás szelete, legalábbis nem jobban, mint ahogy az egész torta hízik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
