Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Budapesten tárgyalt a török elnök; Matolcsy György szerint nem normális a közös európai pénz; megvett a kormány egy osztrák fegyvergyártót. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Recep Tayyip Erdogan Budapestre látogatott – amint azt bárki észrevehette, aki csütörtök este valamerre menni akart volna a fővárosban. De miért közeledik Orbán Viktor ennyire a török elnökhöz? A keleti nyitás a magyar kereskedelemnek és a belpolitikai üzeneteknek is kedvezhet - írtuk elemzésünkban.
Törökország ahhoz megfelelő partner, hogy a környékbeli országokkal jó kapcsolatot alakítsunk ki, erre szolgál részvételünk a Türk Tanácsban is, ami ugyan hosszú folyamat, de itt már egy 750 milliós, az Európai Unión kívüli közösségről és piacról van szó. Törökország fontos tranzitország földgáz- és kőolajszállításban is Európa felé – Magyarországnak így különösen érdeke a jó viszony. És mellesleg az Orbán-család számára külön is kedvező lehet a jó török-magyar kapcsolat, főleg Adnan Polaton, Orbán és Erdogan jó barátján, Tiborcz István egykori üzlettársán keresztül. Ez utóbbiról nem beszélt Orbán, amikor videóüzenetben magyarázta, miért jó a látogatás, szerinte a válasz a migráció és néhány közös gazdasági projekt.
„Itt az ideje, hogy megkeressük a kijáratot az euró-csapdából. Veszélyes dogma azt állítani, hogy az euró volt a következő normális lépés Nyugat-Európa egyesítése felé. A közös európai valuta ugyanis egyáltalán nem normális” – írta Matolcsy György a Financial Timesban. A jegybankelnök szerint a jelenleg eurót használó országok többsége jobb teljesítményt nyújtott a közös valuta bevezetése előtt, mint az utóbbi húsz évben, s ezért itt az ideje annak, hogy az EU felébredjen ártalmas álmából.
Erre már visszaszólt Varga Mihály is, és megvédte az eurót, amely szerinte „az unió egyik legígéretesebb, de befejezetlen kezdeményezése”. De vitába szállt Matolcsyval Pősze Lajos egykori parlamenti képviselő, a Szerencsejáték Zrt. volt vezérigazgatója is, aki azt írta, hogy a gazdasági integráció nem az euró bevezetése miatt nem haladt, hanem a tagállamok egy részének, főleg a 2004 után csatlakozottaknak a politikai fenntartásai miatt.
A lakástüzek harmadát az elavult villamossági rendszerek okozzák. A biztosítások egy része már nem is vállal kockázatot olyan lakásra, ahol nem korszerűsítették az elektromos hálózatot. Egy villanyszereléssel foglalkozó szakember arról számolt be: az elmúlt évtizedekben legfeljebb addig jutottak el a lakástulajdonosok, hogy az elosztókat felújítják.
A félmillió panellakásban él a magyar lakosság tíz százaléka, a fiatal új lakásba költözők közül többen újítják fel a lakás berendezéseit. De ahhoz, hogy teljesen biztonságos legyen a hálózat, több százezer forintos felújítás kellene, erre pedig azoknak nincs pénzük, akik már évtizedekkel ezelőtt beköltöztek egy panelházba, és a házat azóta sem újították fel, ők viszont már nyugdíjba mentek.
A hét képe: bővül a Samsung gödi gyára, akkor is akkumulátornagyhatalmat csinálnának a városból, ha a helyiek ezt nem akarják.
Egyre alacsonyabbak a kereskedelmi ingatlanok hozamai, a lakásárak és a bérleti díjak az egekben, sosem látott mennyiségben érkeznek külföldi diákok az országba, vagyis minden adott lenne ahhoz, hogy virágzásnak induljon a hallgatói lakásépítési ágazat, a student housing. Ez a szektor lehet az ingatlanpiac következő nagy dobása, mivel csak magánkollégiumi ágyakból több mint 1200 hiányzik Budapesten, és 2028-ra ez a szám 3600-ra nő majd.
Mégis, egyetlen tisztán magántőkéből felépült kollégiumot találunk az országban. Ennek több oka is van. Elszálltak az építési költségek, de a magyar diákok árérzékenysége is fontos, Béccsel ellentétben itt az év mind a tizenkét hónapjára nem írnak alá szívesen szerződést, csak a tanévre. Azt mondják: nálunk még mindig nem eléggé drágák a lakások ahhoz, hogy megérje diákoknak apartmanokat építeni.
Állami kezességvállalás mellett, állami banktól kap 12,8 milliárd forintot az az állami cég, amelyik megvett egy osztrák fegyvergyárat. A kormány alig árult el részleteket az üzletről, legalábbis azokon túl, amelyek nyilvánosan is elérhetőek. Azzal pedig meg sem próbálkoztak, hogy érveljenek, miért jó ez a vásárlás.
Pedig valóban vannak érvek egy ilyen üzlet mellett. A világ fegyverpiaca, és azon belül különösen a közép-európai növekszik. A magyar kormány egyébként is szeretné teljesíteni azt az ígéretét, hogy a GDP egyre nagyobb hányadát szánják a katonai kiadásokra, de az egyszer már megígért 3 százaléktól még messze vagyunk. Ráadásul a kormány a haditechnikai beszerzéseken keresztül igyekezhet magának lobbistákat vásárolni, tehát politikailag sem jöhet rosszul egy ilyen üzlet.
Valóban közeleg egy újabb gazdasági világválság? Ez volt a fő témája a CEU Határtalan tudás című rendezvényének. Csaba László közgazdász például úgy látja, hogy jókora válság jöhet, Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója viszont úgy számol, hogy sokkal valószínűbb egy recesszió a 2008-ashoz hasonló krachnál. A különbség szerinte olyasmi, mint a vihar és a földrengés között: a vihar elviheti a háztetőt, de nem az alapoktól rombol le mindent.
Persze ha csak recesszió lesz, annak is meglesznek a maga vesztesei: amint Csaba László elmondta, az ilyen visszaesésekkel a munkások és a szegényebbek járnak igazán rosszul, a nagyobb válságok rengetik meg már a középosztályt is. Azt a kérdést, hogy mire érdemes most figyelniük az átlagembereknek, Palócz Éva úgy válaszolta meg: senki ne menjen bele olyan befektetésbe, amely gyanúsan nagy profitot ígér, mert nagyobb az esély arra, hogy zuhanás lesz a vége, csakis abba szabad belevágni, ami nem rengeti meg az életét, ha bebukik. A héten egyébként két szervezet is elemezte a helyzetet: mind az IMF, mind az Európai Bizottság úgy ítélte, hogy a magyar gazdaság lassulni fog, de azért itt még messze vagyunk a krachtól.
Hiába ad az EU minden évben 65 milliárd dollárnak megfelelő pénzt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására, Magyarországon és Közép-és Kelet Európa nagy részén ennek a zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol – írta a The New York Times. A lap arra is kitért: az Orbán-kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól.
Komoly nehézségekkel kellett szembesülniük a lap újságíróinak, amikor az uniós agrártámogatások útját próbálták felderíteni. Nem tudták hivatalos forrásból megszerezni azt a listát, amely a támogatott agrárvállalkozókat és birtokokat tartalmazta volna, mert többen fedőcégek mögé bújva szerzik meg a pénzeket, így ellenőrizhetetlen a támogatás útja. Egy mezőgazdasággal foglalkozó magyar környezettudós pedig amint megtudta, hogy miről akarnak cikket írni, inkább megszakította a beszélgetést, mondván, nem sokat tud a mezőgazdaságról, nem tudja, hol vannak a földek, inkább nem akar beszélni a kutatásairól. Az Európai Bizottság visszautasította a cikk állításait - már azokat, amelyek a testület felelősségét firtatták a támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseknél.
Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
