A magyar gazdaság az idei első félévben a tavalyival megegyező, kiugró mértékben, 5,1 százalékkal növekedett. Ez az ütem idén az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak – írja havi prognózisában a GKI. Orbán Viktor többször említette azt, hogy Magyarországnak az EU átlagánál két százalékponttal magasabb növekedést kell produkálnia, a második negyedévben tehát ez is teljesült, hiszen az 5,1 százalékkal szemben az uniós átlag mindössze 0,2 százalékos volt.

Naivitás azonban azt gondolni, hogy ez nem hat a magyar gazdaságra is. A GKI emlékeztet: a harmadik negyedév júliusban jól kezdődött, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte; s az üzleti várakozások a következő hónapokra sem valószínűsítenek javulást. Viszont május óta az infláció is csökken, szeptemberig összesen csaknem 1 százalékponttal. Kedvező az államháztartás helyzete is, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint pedig gyenge. A GKI ezért úgy látja,

a világgazdasági körülmények romlása és az EU-transzferek serkentő hatásának kifulladása 2020-ra markáns lassulást valószínűsít.

Egy másik fontos tényezőt is elemeznek a GKI szakértői: a magyar gazdaságot nem csak az export, de a belföldi kereslet is hajtja, ennek a növekedése pedig még mindig (közel 0,5 százalékponttal) meghaladja a GDP bővülését. Ez az ütem azonban lassul, akárcsak az export, amelynek részaránya 2017-ben még 74,7 százalék volt a kereskedelemben, az idei első nyolc hónapban azonban csak 72,7 százalék.

A GKI ennek ellenére növekedésre számít az ipari termelésben: idén 5, jövőre 4 százalékos bővülést jósol a kutatóintézet. Az építőiparnál az augusztusban tapasztalt lassulás után (az évi 20-30 százalékos bővülés 6 százalékra esett) markáns fékezésre számítanak: amíg 2019-ben éves átlagban még 21 százalékos növekedést prognosztizálnak, jövőre már csak 2 százalék körülit.

Tovább nőhetnek a bérek, ami pozitív, ám az már kevésbé, hogy csökken a munkaerőhiány, és több jelentős cég létszámcsökkenést tervez. Ezzel párhuzamosan visszaeshet a beruházások növekedése: az idei 13 százalékot jövőre mindössze 2 százalékos bővülés követi, főleg amiatt, hogy az EU-támogatások serkentő hatása kifullad (vagyis már nem lesznek új, támogatott EU-projektek).

Összességében a GKI idén 4,3, jövőre pedig 2,7 százalékos GDP-növekedést vár, változatlan, 3,3 százalékos inflációt mindkét évre, amit fűt az is, hogy az idei, átlagosan 325 forintos euróárfolyam 335 forintos lehet 2020-ban.