Az indítványozók legfontosabb kifogása a módosított törvény ellen az volt, hogy a termőföldeket érintő adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara területi szerve jár el „helyi földbizottságként”, amelynek az állásfoglalása – különösen vétó alkalmazásakor – érdemben eldönti a jogügylet sorsát. Szerintük a törvénnyel létrehozott kamarák alkotmányosan csak a tagságukra hozhatnak kötelező döntéseket, rajtuk kívül álló jogalanyokra nem. A helyi földbizottság hatáskörében eljáró agrárkamarai területi szerv nem rendelkezik demokratikus legitimációval.

Az Alkotmánybíróság tanácsa válaszul egy korábbi határozatra hivatkozik, amely szerint „a földbizottság nem közhatalmat gyakorol a termőföld adásvételével kapcsolatos eljárásban, nem hatósági jogkörben, hanem közvetett magánjogi érdekeltként jár el. A demokratikus legitimáció csak közhatalmat gyakorló intézmények tekintetében értelmezhető. [...]A földbizottságot helyettesítő feladatkör szolgáltatási jellegű.”

Ezzel az Ab szerint egy bizonytalan helyzet szűnik meg, mert sok helyen nem létezett földbizottság. Vétóról sincs szó, mert a törvény csupán azt tartalmazza, hogy a közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv kamarai állásponton alapuló döntését nem változtathatja meg: a bíróság vagy helybenhagyja a felülvizsgált döntést, vagy hatályon kívül helyezi.

A bíróság döntésének pedig nemcsak a rendelkező része, hanem az indokolása is kötelezi a hatóságot a megismételt eljárásban, ha a bíróság a közigazgatási cselekményt hatályon kívül helyezte.

Az Ab nem talált visszaható hatályt sem, amire az indítványozók hivatkoztak, és azzal sem ért egyet, hogy egyes szabályok értelmezhetetlenek lennének. "Nincs kellő következtetési alap annak megállapítására sem, hogy a termőföldeket érintő jogügyeletek elbírálása során az arra feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek nem képesek objektív módon, az Alaptörvénybe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jognak megfelelően eljárni." Az országgyűlés az alkotmánybírák szerint jogkörének megfelelően járt el, nem sértette meg az Alaptörvényt.

A panaszosok arra is hivatkoztak, hogy a vitatott törvényeket azon a 2018. december 12-i ülésnapon fogadták el a kormánypárti képviselők, amikor az elnöki emelvény ellenzéki blokádja miatt a Ház alelnöke képviselői helyéről vezette az ülést, és az egész szavazás a megszokottól eltérően zajlott. Emiatt az ellenzék az aznap hozott törvényeket közjogi értelemben érvénytelennek tartja, de erről az álláspontról az Ab más törvények kapcsán már korábban eldöntötte, hogy nem megalapozott.

Mint korábban írtuk, többen is bírálták a földforgalmi törvény módosítását. Azzal nem értettek egyet, az agrárkamara a módosítás után még a földárakba is beavatkozhatna. Több kisebb gazdálkodó szerint teljesen kiszolgáltatottakká válnak a helyben már így is nagy területeket felvásárlókkal szemben.