Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Újfent a várakozásokon felül nőtt a magyar GDP, furcsa ügylettel vásárolta meg a Postapalotát az MNB, nehéz helyzetben vannak a szódavizesek és a fűszerpaprika-termelők, de kiderült az is, hogy milyen dolgozni a Szigeten - ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A héten több fontos esemény is zajlott a magyar gazdaságban, megtudtuk például, hogy Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első negyedévhez képest pedig 1,1 százalékkal.
Ezzel kapcsolatban a hvg.hu annak járt utána, hogy a növekedésben mekkora szerepe van az Orbán-kormánynak. Egy biztos: a nagy állami költekezések segítenek, de a kormány jól láthatóan eltúlozza a saját intézkedéseinek a hatását.
Cikkünkből kiderül az is, hogy 2010-hez képest a magyar GDP az utolsó teljes évre, 2018-ra 23,1 százalékkal nőtt. Ez meghaladja ugyan az uniós átlagot, ám ennél a szlovák, a lengyel és a román gazdaság is nagyobb bővülést tudott felmutatni.
A héten kiderítettük azt is, hogy az MNB egy igencsak furcsa ügylettel szerezte meg a Postapalotát: nemcsak magát az épületet vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával.
A történet lényege, hogy a jegybank Pallas Athéné-alapítványainak vagyonkezelő cége, az Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft. az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből vette meg a Postapalotát, az alapítványok kezességével felvett hitelből látott neki a felújításnak, végül pedig a jegybank megvásárolta az egész Pentát Postapalotástul.
Bár eredetileg úgy volt, hogy az MNB tulajdonába csak a felújítás végeztével kerül az épület, most a hvg.hu megkeresésére azt írták, hogy „a kivitelezés befejezésének, valamint a nagyközönség számára megnyitni tervezett épületrészek látogathatóságának időpontjáról az MNB a későbbiekben ad tájékoztatást”.
Mindig jó, ha van egy igazán jól kereső ember a családban: ez pedig a Rogán-famíliában Cecília, hiszen kis híján félmilliárd forint közpénzt kaptak hozzá köthető sportesemények.
Fitbalance Aréna Tavasz, Fitbalance Kids és Nemzeti Futóverseny.
Három esemény, amely Rogán Antal feleségéhez, Rogán Cecíliához köthető és amelynek a támogatási struktúrája a következőképpen néz ki: az MVM 230 millió forintot adott a fenti három eseményre, a Szerencsejáték Service Zrt. 205 millió forintot, az Antenna Hungária pedig 60 millió forintot. Ez pedig így egyben 495 millió forint.
Az ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, a vállalatok miért tartották fontosnak, hogy ennyi pénzzel szponzorálják éppen ezeket a rendezvényeket. Az viszont biztos, hogy korábban, tehát azelőtt, hogy Rogán Cecília megjelent volna a környékükön, jóval szerényebb összegeket adtak ugyanerre a célra - már ha utaltak egyáltalán bármennyit. Az Antenna Hungária például csak idén kezdte el a szponzorálást, az MVM pedig az idei évet megelőzően mindösszesen 6 millió forintot adott.
A legtöbbeknek a BorsodChem nevéről egy sikeres magyar cég jut eszébe, ám a berenteieknek nem. Nekik inkább az, hogy a földben jelentős mennyiségű a higany, a föld felett pedig folyamatos robbanásveszély van a vegyi anyagok miatt.
Az 1200 fős Berente többek közt arról híres, hogy az egy főre jutó iparűzésiadó-bevételek listáján rendre az élmezőnyben végez, 2016-ban például egymilliárd forintot meghaladó helyi adó folyt be. A gigaösszeg leginkább a település területén működő vegyi gyárnak, a BorsodChemnek köszönhető.
A pénz azonban a berenteiek szerint nem tudja feledtetni az ipari üzemek generálta légszennyezettséget, a vegyi anyagokkal dolgozó gyárak okozta folyamatos veszélyt. Többen mondták nekünk, hogy ők inkább elköltöznének, de nincs hova, mert az ottani ingatlanárakból esélyük sincs továbblépni.
Bár alapból azt gondolná az ember, hogy a műanyagmentes július jót tesz a szódásoknak, ám mégsem hozott sikert számukra a hulladékcsökkentésre irányuló akció.
Utánajártunk, mi a helyzet a szektorban és többek közt az derült ki, hogy az automatizált ásványvíz-palackozáshoz képest a szódásoknál sokkal nagyobb az élőmunkaigény – nevezhetnénk kézművesnek is a kis szikvízüzemeket, ha épp olyan divatja lenne a szódavíznek, mint más italoknak. A nagy élőmunkaigény azonban azt is jelenti, hogy ezeknél a cégeknél a jövedelmezőséghez nem elég a szódavíz, szükség van fejlesztésekre és más bevételi forrásra is, ha rentábilisan akarnak működni a vállalkozások. Sok helyen a víz mellett szörpöket láthatunk az eladó áruk között, de van, aki bort árul, van, aki ipari gázt.
A helyzetüket az sem segíti, hogy nem kapnak támogatást: „Több százszor, de akár ezerszer is meg tudjuk tölteni ezeket a palackokat, és mi selejtezzük is őket, tehát nem keletkezik hulladék. Ennek ellenére mi mégsem kaphatunk támogatást a beszerzéshez, míg azok a cégek, amelyek egyszer használatos PET-palackba csomagolnak, kérhetnek forrást a palackfúvógép megvásárlásához.” – mondta a hvg.hu-nak Szabó István szikvízgyártó, az ipartestület elnöke.
A nehézségek miatt a szikvízgyártók piaca folyamatosan csökken: tíz éve még ezer körül volt a szódás vállalkozások száma, ma legfeljebb 5-600 cég foglalkozik ezzel az országban.
A héten kipróbáltuk, milyen a fesztiválozós, vendéglátós munka a Sziget Fesztiválon. Éppen a nyár egyik legmelegebb napján mentünk egy hamburgereshez dolgozni és azt kollégánk bizton állítja: kemény volt.
„Odakinn 40, a sárga autóban 60 fok van, három rostlap izzik, pirul a zsömle, sül a hús” – indul az élménybeszámoló, melyből azt is megtudhatjuk, hogy ilyen körülmények között napi 12 és 35 ezer forintot lehet keresni, ezért pedig 12 órát kell dolgozni.
Nemcsak a szódásoknál, hanem a fűszerpaprika-gyártók is kihívásokkal küzdenek: amíg húsz évvel ezelőtt nagyjából hatezer hektáron folyt a fűszerpaprika termelése, ez a terület ezerötszázra zsugorodott 2010-re, majd 2017-ben felkúszott valamivel több mint kétezer hektárra. Mindez azt is jelenti, hogy kevés a hazai földön termett fűszerpaprika, így a húsiparba pirospaprikát beszállító cégek szinte kizárólag importból gyártanak erre a célra. Az a szegedi cég is, amelyik magyar alapanyagból gyártott prémium termékeivel sorra nyeri a minőségért járó díjakat.
"Száz évvel ezelőtt ezen a környéken rengeteg embernek biztosított megélhetést a paprika, dolgoztak vele, majd hétvégenként felvonatoztak Pestre, ott bekopogtattak bérházakba, és eladták kis kiszerelésekben a friss őrleményt. Ezt már nem lehet visszahozni” – magyarázza Molnár Anita, a röszkei családi vállalkozás, a PaprikaMolnár Kft. vezetője. Szerinte legfeljebb az jelenthetne előrelépést, ha nagyobb, összefüggő területeken termelnék a fűszerpaprikát, és amit lehet, gépesítenének.
És akkor már csak a hét képe maradt hátra, ami mi más lehetne, mint a Mi Hazánk Mozgalom blokádja a Coca-Cola üzeme előtt:
Emlékezetes, először a fideszes Boldog István hirdetett bojkottot - amihez többen, például a Hit Gyülekezete is csatlakozott - a cég termékei ellen, miután az homoszexualitást támogató plakátokat helyezett el Budapesten. Először a Coca-Cola kiállt a plakátok mellett, később mégis lecserélték őket, igaz a vállalat szerint ez volt az eredeti terv is. A világhírnévhez ez mindenesetre elég volt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
