Hosszú cikket szentelt a kormányközeli napilap a zöldségdrágulásnak.
„Mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki zöldségért indul a piacra, több termény ára is jócskán megnőtt a tavalyi szezonhoz viszonyítva” így indul a Magyar Nemzet hétfői cikke, majd az agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árinformációs rendszere alapján beszámolnak arról, hogy Budapesti Nagybani Piacon augusztus első napjaiban 435-460 forintot kérnek a hazai gömbparadicsomért, a fürtös pedig ennél is többe, mérettől függően 540-555 forintba kerül.
Az előző évhez viszonyítva ez több mint hetvenszázalékos áremelkedés – írják.
A paprika még jelentősebben drágult, teszik hozzá, az édes, tölteni valóért július végén, augusztus elején 390 forint és 445 forintot kértek a fővárosi nagybanin, míg egy éve 220 és 310 forint között mozogtak az árak. A lecsópaprika árának kilója több mint száz forinttal növekedett egy év alatt.
És innen csak felsoroljuk:
- a vöröshagyma kilója 165 forint augusztus első napjaiban, egy éve ez az ár 130 forint volt,
- a gumós zeller ára a tavalyi 345 forint helyett most 450 forint,
- drágább lett a burgonya is, fajtától függően 125 és 180 forint körül alakulnak az árak,
- a fejes káposzta kilója harminc forinttal drágult,
- a karfiolé 55 forintot ugrott,
- a csemegekukorica darabja 67,5 forint helyett idén már 110.
- Olcsóbb lett viszont a kelkáposzta, a petrezselyem és a sárgarépa.
- Utóbbit az egy évvel korábbi 275 forint helyett 200 forintért kínálják a nagybanin.
A feszült cikk végéig kell arra várni, hogy megtörténjen a feloldás, ugyanis idén nincs túlkínálat az uniós zöldségpiacon, írják, kiegyensúlyozottabb a kereslet és a kínálat, aminek örülhetnek a honi gazdák, hiszen „hosszú idő után végre a növekvő munkaerőköltségeket is beépíthetik áraikba. A kézi munkát igénylő kultúrákban ugyanis az elmúlt öt évben jelentősen megdrágult a munkaerő, ma már 1000-1200 forintos órabéren alul nem találnak napszámost a gazdaságok.”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.