Nem a fogyasztói piac drámai növekedése okozta ezt a problémát, hanem a kínálat fokozódása - állapítják meg az ENSZ szakértői a World Drug Report elnevezésű dokumentumban. A két fő exportőr Afganisztán (ópium), illetve Kolumbia (kokain) ontotta és ontja a kábítószert a globális piacra.

Így aztán hiába csukták le az egyik legnagyobb kartel, a Sinaloa vezérét, ha a biznisz még sohasem ment ilyen jól: a kolumbiai koka-farmok már a kávé szerepét is lassan átveszik az országban. A közvetítők - mint a mexikói Sinaloa - azonnal pótolták a Köpcöst, aki életfogytiglani büntetést kapott az Egyesült Államokban.

A jelentés külön felhívja a figyelmet az olyan veszélyes mesterségesen előállított szerekre, mint a fentanil, illetve a tramadol. Ezek nagyon sok halálos áldozatot szednek a szegények között az amerikai földrészen, Afrikában és egyre inkább Ázsiában is. Olyannyira, hogy már Donald Trump elnök is felfigyelt a fentanilra: arra is megkérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy akadályozza meg a termelést és az exportot az Egyesült Államokba.

Százezrek halnak bele

A 2015-ös adat az utolsó, mely az ENSZ rendelkezésére állt, eszerint 450 ezren haltak bele a droghasználatba. Több mint 275 millió kábítószer-fogyasztóról tud a jelentés, közülük 31 millió lehet függő. A legtöbben marihuánát fogyasztanak (192 millió fő), a legkevesebben kokaint (18 millió fő).

Minthogy a legtöbb országban tiltott a kábítószer fogyasztása, ezért a számok leginkább tippek. Bár a marihuánát mind több országban legalizálják (Kanada, az USA néhány állama, mint például Kalifornia), de a fogyasztók nem sietnek bevallani a szenvedélyüket, mert ezt sem a társadalom nem támogatja, sem pedig a rendőrség nem tolerálja a legtöbb helyen. Néhány ázsiai országban - például Indonézia - halálbüntetés jár a kábítószercsempészeknek, így a fogyasztók és különösen a függők emiatt rejtőzködnek.

Csúcsra járatott rendszer

Afganisztán évről évre rekordokat dönt, mint a világ legnagyobb ópium előállító és exportáló országa. Ez egyfajta kettősséget is hoz: míg a lakosság döntő többsége nyomorog, addig a kábítószerből gazdagodó elit jövedelme a csillagos égbe emelkedik, miközben semmiféle ellenőrzéstől vagy adófizetéstől nem kell tartaniuk.

Bár az iszlamista tálibok vallása tiltja ugyan a kábítószert, mégis ők a drogüzlet talán legfőbb haszonélvezői, lényegében ebből élnek. És nem is rosszul: minden megállapodást visszautasítanak a demokratikus hatalommal, mely esetleg ellenőrizni próbálná a kábítószerbizniszt. Ennek megfelelően a drogüzlet elképesztő méreteket ölt Afganisztánban: a rekord évben több mint 9000 tonna ópiumot állítottak elő az országban.

Kokainban viszont továbbra is Kolumbia a világsztár

A dél-amerikai országban az amerikai kábítószer ellenes hatóság (DEA) háborút vívott a kokainbárókkal, és sokáig úgy tűnt, hogy sikerrel. Az amerikaiak segítségével levadászták Pablo Escobart, aki meg akarta vásárolni az egész kolumbiai kormányzatot. A hatalom lepaktált a FARC nevű gerilla szervezettel, mely egykor forradalmi célokért küzdött, de aztán a tálibokhoz hasonlóan beállt a kábítószerüzlet fegyveres támogatói közé.

Csökkent is szépen a kokain export. Az amerikaiak dörzsölhették a kezüket, de nem sokáig, mert a mexikóiak vették át Kolumbia helyét. Aztán az amerikaiak segítségével levadászták El Chapot, aki olyan legenda volt Mexikóban, mint Pablo Escobar Kolumbiában.

Az eredmény? Kolumbia - Afganisztánhoz hasonlóan - évről évre dönti meg a rekordokat. Olyannyira, hogy már a kávétermesztők is rádöbbentek: ebben van a biznisz és nem a feketében, így ők is beszálltak a nagy kokain üzletbe. Ennek megfelelően a legutolsó éves adat 1410 tonna kokain export jegyez fel. És ez csak az a mennyiség, amiről lehet tudni.

Egyre több a túladagolás

Tavaly több mint 63 ezer ember veszítette életét a drogok miatt az Egyesült Államokban, ahol különösen a fentanil szedett sok áldozatot. Egész városrészek kerültek a fentanil uralma alá az USA-ban, pedig a kínaiak most már nem exportálnak, miután Hszi Csin-ping elnök teljesítette Trump kérését.

Nem is ott az igazi baj, hanem Afrikában, ahol a halálos túladagolás 87 százaléka a mesterséges szerek miatt következik be. A fentanil, a tramadol és más mesterséges szerek olcsón előállíthatóak és piacra dobhatóak. A koldusszegény afrikai államok nyomornegyedeiben arat a halál, mert a szegények csak a rossz minőségű és éppen ezért halálosan veszélyes szereket tudják megvenni.

A körkép tehát nem különösebben biztató, mert az ENSZ kábítószer-jelentéséből egyértelműen kiderül: nagyon nagy üzlet a természetes vagy mesterséges kábítószerek előállítása és piacra dobása, a hatalmas összegekből pedig bőven jut a helyi elitek lefizetésére. Nem csoda, hogy a korábban már említett Köpcös ügyvédei azt bizonygatták a bíróság előtt New Yorkban: az elnökökig bezárólag mindenkit lefizettek Mexikóban. Az érintettek természetesen tagadtak, de nem véletlenül rendezték a mexikói kábítószer király perét New Yorkban. Odahaza ugyanis kétszer is megszökött "szigorúan ellenőrzött" börtönéből.