Egy nap híján egy évvel ezelőtt fogadta el az országgyűlés a bevándorlási különadóról (BEVKA)  szóló törvényjavaslatot. Az új, 25 százalékos adónem 2018. augusztus 25-én lépett hatályba, az azóta eltelt 11 hónap alatt azonban egyetlen fillér sem folyt be ilyen címen a költségvetésbe: a Magyar Államkincstár havonta közzétett államháztartási mérleg-táblázatában minden egyes hónapban üresen árválkodik a vonatkozó sor.

Igaz, a különadóról már bevezetése előtt tudni lehetett, hogy sokkal inkább politikai termék, mint a költségvetés bevételeinek növelésre kiötlött közteher: a kormány egyértelműen a migránsellenes hozzáállás erősítése, az ezzel kapcsolatos kommunikáció fenntartása, nem utolsósorban pedig a menekülteket segítő civilek megbüntetése érdekében találta ki – eredetileg még a szintén közjogi nonszensznek számító Stop Soros részeként, majd brüsszeli és egyéb aggályok nyomán végül az adótörvényekbe ágyazva.

Magyar Államkincstár

Az elfogadás után rögtön a Pénzügyminisztérium is elismerte, hogy az adónem célja főként a bevándorlást segítő tevékenység visszaszorítása, és nem az államháztartásibevétel-növelés – ennek friss és ékes bizonyítéka egyébként, hogy a kormány egyetlen forint bevételt sem tervezett belőle a múlt héten elfogadott jövő évi költségvetésben.

Ezt a normát pedig alighanem sikerül is majd tartani: bár a NAV-ot vezető államtitkár már a hatályba lépés előtt azzal fenyegetőzött, hogy a különadóra vonatkozó szabályok betartását számon fogja kérni az érintett szervezeteken, a törvény legnagyobb anomáliáját – jelesül, hogy kik is ezek az érintettek – azóta sem oldotta fel senki.

Az eredetileg befenyíteni kívánt, a kormányzati megszólalásokban következetesen bevándorlást támogató szervezetként definiált Helsinki Bizottság, a TASZ, az Amnesty International és a Transparency International a bevezetés után rögtön jelezte: esze ágában sincs fizetni, mert nem tartja magát adóalanynak. Már az is inkább vicc kategória egyébként, hogy felvetődtek ilyen minőségben, hiszen mind olyan, jogvédő és emberi jogi szervezetek, amelyek tevékenységei között általánosságban szerepel a támogatásra szorulók – köztük a menekültek – védelme, de azzal, hogy kiállnak például a tranzitzónában tartózkodókért vagy tiltakoznak az éheztetésük ellen, értelemszerűen nem magát a bevándorlást támogatják, hanem az embertelen bánásmódban részesítetteket.

A BEVKA ennél kézzelfoghatóbb alanya lehetne (legalábbis a kormányzati szempontrendszer szerint) a már menekültstátuszt szerzetteken segítő Migration Aid Alapítvány és a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, de hogy ténylegesen azok-e, az közel egy év alatt sem derült ki: bár a különadó tavalyi bevezetése után mindketten állásfoglalást kértek a NAV-tól, hogy vonatkozik-e rájuk az új adónem, és ha igen, mi alapján vallják be és róják azt le, az ügyben indult úgynevezett támogatói eljárás a kétszer 30 napos határidő lejárta után elakadt, és tavaly november óta egyáltalán nem vette fel velük a kapcsolatot az adóhatóság.

Fazekas István

Cikkünk megjelenése előtt szerkesztőségünk is levelet írt a NAV-nak, hogy a bevezetés óta eltelt közel egy év alatt sikerült-e már megállapítaniuk, hogy kiknek és pontosan mi után kellene fizetniük a különadót, hány szervezet minősül ez alapján értelmezésük szerint bevándorlást segítő szervezetnek, és rendeltek-e már el vizsgálatot valamely szervezetnél a bevallás/befizetés elmulasztása miatt, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Legutóbb – februárban – a Népszava tett fel ezzel kapcsolatban a NAV-nak kérdéseket, az adóhatóság akkor azt írta: egyetlen ellenőrzést sem rendeltek el „bevándorlási különadó-köteles tevékenységet folytató szervezetek bevallási kötelezettségeinek teljesítése vonatkozásában”. Tavaly ősszel érkezett ugyan egy 100 ezer forintos befizetés a különadós számlára, de erről utólag kiderült, hogy téves utalás volt.

Bár a Migration Aid Alapítvány – emlékezetes – tavaly kifejezetten a különadó miatt jelentette be, hogy megszűnik és a munkáját ellehetetlenítő 25 százalékos teher elkerülésére inkább párttá alakul, végül egyikből sem lett semmi: miután az adóhatóság hónapok elteltével sem foglalt állást arról, hogy adóalanynak számítanak-e vagy sem, a szervezet decemberben újraindította az augusztusban felfüggesztett adománygyűjtést, és azóta is végzi a dolgát: már menekült- vagy oltalmazotti státust kapott, magyarországi letelepedésüket tervező családokon segítenek. A pártalapítás elé pedig – ahogy arról beszámoltunk – a kormánypártok gördítettek nem kevés akadályt, de a folyamatot végül a Zala Megyei Főügyészség akasztotta meg, amely márciusban fellebbezést nyújtott be az Éjjeli Őrség névre keresztelt párt bejegyzését jóváhagyó törvényszéki határozat ellen.

hvg.hu

A Migration Aid vezetője Siewert András a hvg.hu-nak azt mondta, kormányközeli körökből hallottak arról, hogy az eddigi kudarc, illetve részben a Velencei Bizottság tavalyi, a különadóra vonatkozó szabályokat hatályon kívül helyezését kérő állásfoglalása miatt a kormány más kisadókkal együtt „fű alatt” kivezetné a BEKVA-t is, mert azt a nulla bevétel mellett adminisztratív okokból nem éri meg fenntartani.

A Pénzügyminisztériumot ezek után megkerestük a kérdéssel, hogy tervezik-e valóban a befuccsolt közteher megszüntetését, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amint reagálnak, frissítjük a cikket.