A rossz munkakörülményekkel és az elavult hálózattal indokolják vasutasok, miért pontatlanok, lassúak és koszosak a vonatok idehaza. A MÁV elismeri, hogy a „menetrendszerűség” nem az igazi. Betelt a pohár az utasoknál, petícióval támadnak. Kipróbáltuk azt a Pest környéki vonalat, amelyen nincs nap, hogy ne késsenek a vonatok.
„Melyik vágányról indul a 7:37-es, budapesti személy? Az ötösről, csókolom!” – veti oda sárga mellényben egy vasutas a monori állomáson. Fejem fölött a hangosbemondó is nagyot reccsen, „S50-es személyvonat indul 7 óra 37 perckor Budapest, Nyugati pályaudvarra”.
Várjuk ki a végét!
– siet el mellettem egy töpörödött asszony. Pest környékén, ezen a vonalon mindennaposak a késések, van úgy, hogy csak 10-15 perc a várakozás, de nem ritka, hogy több óra. Monor nem egészen 40 kilométerre van Budapesttől, egy személyvonatnak ideális esetben 36 perc kell, hogy ideérjen. Ehhez képest az állomáson volt, aki azt mesélte, előfordult, hogy másfél órába telt az út, akadt, akinek a duplájába, 3 órába. Sokan, több ezren járnak be innen dolgozni, iskolába.
Kérjük, a vágány mellett vigyázzanak!
A városban úgy tartják, a magyar vasútnak öt ellensége van: a négy évszak és az utasok. „Borzasztó állapot, nézze meg, mennyien vannak” – sóhajt fel egy nő, aki már meg sem lepődik, amikor azt hallja, a vonat előreláthatólag 5 perc késéssel indul, „kérjük szíves türelmüket és megértésüket”.
Csak a szokásos hétfő reggel! – legyint és lehuppan az ablak mellé. Útközben azt meséli, használhatatlan ez a vonal: rengeteg a késés, a járatkimaradás, az elviselhetetlen hideg vagy meleg a szerelvényeken, mint a heringek, lógnak az utasok, sokszor több zsúfolt vonatnyi ember. Pest megyének erről a részéről lehetetlen időben megérkezni a munkahelyre, és a délutáni hazajutás ideje is bizonytalan:
A MÁV majdhogynem tolat.
A 7 óra 37-es monori járat is 10 perc késéssel „fut be” a Nyugati pályaudvarra. „Bagatell” – legyintenek az utasok, örülnek, hogy nem felejtették őket a síneken. Június közepén ugyanis ugyanezen a vonalon, a senki földjén állt meg az utasokkal a vonat, ráadásul a mozdonyvezető is eltűnt róla. Az embereknek a sínek mentén kellett visszagyalogolniuk a Nyugati pályaudvarra, miután kiderült, hogy a vonatukat a tudtuk nélkül kiállították a forgalomból. A MÁV később azt közölte, hogy vizsgálatot indított az ügyben, és feljelentést is tett.
Menetrendszerűség? Kiborult a bili
Nemcsak a monori vonalon közlekedőknél telt be a pohár, hanem másoknál is. Nemrég aláírásgyűjtésbe kezdtek a Szabad a Hang oldalon, azt szeretnék elérni, hogy
- biztosítsák a folyamatos, azonnali kommunikációt a késésekről, a járatkimaradásokról,
- rendszeresen tartsák karban a biztosítóberendezéseket és a felsővezetékeket,
- a szerelvényeket cseréljék a jelenleginél modernebbekre, legyen mindegyikben klíma,
- a jegyautomatákat rendszeres vizsgálják és tartsák karban.
Petíciójukban azt írták, „a fenti pontokra nemcsak ígéreteket és/vagy sablonválaszokat szeretnénk kapni, hanem világos és érthető tervezetet a várható fejlesztésekről.
Amennyiben ez elmaradna, utastársaink megfontolnák a további figyelemfelhívó akciókat is.
Az ötletgazda, Zsíros Franciska a hvg.hu-nak azt mondta, több ötletük is van, mit csináljanak, ha nem érnek el eredményt a petícióval, „ezek között szerepel későbbi menetjegy/bérlet bemutatás, a késéssel megegyező idő elteltével, a pályaudvar köré emelt élőlánc, a MÁV-székházhoz tervezett tüntetés”. Azt sem tartják kizártnak, hogy csak akkor vesznek ezután jegyet, ha legalább egy hétig nem marad ki vonat, és szintén legalább egy hétig nem lesz 5 percen túli késés. Az aláírók száma már 3000-hez közelít.
A probléma olyan súlyos, hogy a környékbeli önkormányzatok is összefogtak: Monor, Péteri, Üllő és Vecsés polgármestere közös levelet küldött a személyszállításért felelős MÁV-Start vezérigazgatójának. Arra panaszkodtak, hogy noha a cég május végén több járatot és rövidebb menetidőt ígért, ebből nem lett semmi. A válaszlevelet, amelyet Kerékgyártó Józseftől, a MÁV-Start vezérigazgatójától azóta kaptak, a hvg.hu is megszerezte. Ebben a cégvezető elismeri,
a menetrendszerűség sajnos romlott,
ennek oka szerinte a rossz állapotú infrastruktúrában keresendő. Ígérte,
- az érintett vonatokon utasszámlálást végeznek,
- felülvizsgálják a csatlakozásokra és a vonatok közlekedési sorrendjére vonatkozó szabályozásokat,
- 2020 első negyedévétől forgalomba állítják a KISS emeletes motorvonatokat, egy részüket éppen ezen a vonalon.
Korábban Homolya Róbert, a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója is úgy fogalmazott a hvg.hu-nak, a legnagyobb kihívás, hogy a menetrendszerű, biztonságos működést ellássa a vasúttársaság. Csak 2018-ban négy évet késtek a magyar vonatok, derült ki az Index közérdekű adatigényléséből. Az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt tavaly. A legtöbb kimaradást a Budapest–Debrecen, a Budapest–Pécs és a Budapest–Miskolc között utazóknak kellett elszenvedniük.
A szagertoivelemeny.blog.hu (*) kiszámolta, ha vonatonként csak 5 perc késést és napi 1 millió utast veszünk, a MÁV naponta 5 millió perccel, több mint 83 ezer órával rövidíti meg az embereket. Ezer forintos órabérrel számolva a napi kár 83 millió forint, az éves 30 milliárdnál is több. Kártérítés pedig csak annak jár, akinek helyjegye vagy gyorsvonati pótjegye volt a késve befutott vonaton.
Nem pálya bakternek lenni
Annak, hogy ma Magyarországon katasztrofális a vonatközlekedés, több oka is van. A hvg.hu-nak jelenlegi és volt vasutasok 20-30 évvel elmaradt fejlesztésekről, a munkaerő meg nem becsüléséről, embertelen munkakörülményekről beszéltek. Elmondásuk szerint egy bakter havonta nettó 168 ezret keres, a kalauz fizetése túlóra nélkül 250 ezer körül van. A legtöbbet, havonta nagyjából félmillió forintot a mozdonyvezető visz haza. A legtöbben másod-, harmadállást is vállalnak, „van, aki kisvonatozni jár, más alkalmi sofőrködik”. És sokan nem bírják tovább, inkább felmondanak, „ezért van az, hogy nincs mozdonyvezető vagy kalauz, és késve indul a vonat”.
Mit szólna Baross Gábor, ha ezt látná?!
– mutatják a fényképeken, hogy „se klíma, se víz, az ablakon behúz a huzat, a toronyban szénnel, fával fűtünk”. Őrhelyükön – így hívják – 12 órás műszakot húznak le, surranóban, overálban, ilyen körülmények között:
„Télen megfagyunk, nyáron felfordulunk” – foglalta össze egyikük. Tudunk olyan bakterról, akinek 37 éve ígérik, hogy lesz angol WC a munkahelyén. A férfi lassan nyugdíjba megy, és továbbra sincs változás.
Kerestük a MÁV-ot, hogy megtudjuk, mikorra tervezi a felújítást, erre egyelőre nem kaptunk választ. Azt viszont megtudtuk a vasúttársaságtól, hogy
- a ceglédi elővárosi vonal a legnagyobb forgalmú vonal, országos szinten itt közlekedik a vonatok 10 százaléka: Cegléd és Kőbánya-Kispest között munkanapokon 216, Kőbánya-Kispest és a Nyugati pályaudvar között 251 vonat közlekedik,
- a Budapest–Cegléd–Szolnok elővárosi útvonalon 2018-ban összesen 12,5 millióan utaztak, a legtöbben reggel és délután
- a vonatok azért késnek, mert felújítják a Püspökladány és Debrecen közötti szakaszt, és az itteni „műszaki hibák okozhatnak menetidő-növekedést a Budapesthez közelebbi térségben is, mert a távolsági vonatok késése befolyásolja az előváros forgalmát”.
A Püspökladány és Ebes közötti szakasz teljes átépítése tavaly ősszel indult, 2020 végéig tarthat.
A kormány a következő 4 évben 1500 milliárd forintot tervez elkölteni vasúti felújításra. Ennyi pénzből a bejelentés szerint 900 kilométer pályát újítanak fel.
Tény az is, a vasúttal nemcsak Magyarországon, sokfelé gondok vannak. Nálunk mégis az uniós átlagnál többen választják a rendszerint lassú, koszos, pontatlan vonatokat, amelyek kicsit kevesebb mint 8 ezer kilométeren futnak. Az Európai Unióban 26 tagállamban van vasút, az Eurobarométer egy korábbi vizsgálata szerint a Magyar Államvasutak pontosságban és megbízhatóságban a 20., az utazás közbeni tájékoztatásban a 22., a kocsik, a vécék tisztasága és állapota a 24. helyre jó a 26-ból.
*Cikkünk eredeti változatából véletlenül kimaradt egy hivatkozás a szagertoivelemeny.blog.hu-ra. Ezt pótoltuk, a blog szerzőjétől pedig elnézést kérünk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.