A régiónk harmadik legfejlettebb országa voltunk, amikor beléptünk az EU-ba, most a 2004-es csatlakozók közül a hetedik helyen állunk az egy főre jutó GDP-t nézve. A Magyarországon belüli különbségek is nőttek.
Amikor Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, leggazdagabb megyéjének, Győr-Moson-Sopronnak az egy főre jutó GDP-je durván a duplája volt, mint a legszegényebb Nógrádé. Az EU-támogatások egyik legfőbb célja papíron az elmaradott körzetek felzárkóztatása, ehhez képest a különbség most már háromszoros – olvasható az e heti HVG-ben.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/af98e822-9e68-4caf-8cf3-9697f60a8b75.jpg)
A legsúlyosabb probléma azonban nem az, hogy néhol nő az országon belüli különbség. Sokkal inkább az, hogy a magyar gazdasági teljesítmény a külső versenytársakhoz képest szinte folyamatosan romlik.
Az uniós csatlakozás idején Magyarország az egy főre számított GDP szerint még a harmadik helyen állt Szlovénia és Csehország mögött a volt pártállamok nem hivatalos külön versenyében. Az utóbbi másfél évtizedben viszont egymás után húzott el mellettünk Szlovákia, Észtország, Litvánia, majd legutóbb Lengyelország is.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/76ac3b06-73d2-4775-959d-e5de84e3dd69.jpg)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)