A régiónk harmadik legfejlettebb országa voltunk, amikor beléptünk az EU-ba, most a 2004-es csatlakozók közül a hetedik helyen állunk az egy főre jutó GDP-t nézve. A Magyarországon belüli különbségek is nőttek.
Amikor Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, leggazdagabb megyéjének, Győr-Moson-Sopronnak az egy főre jutó GDP-je durván a duplája volt, mint a legszegényebb Nógrádé. Az EU-támogatások egyik legfőbb célja papíron az elmaradott körzetek felzárkóztatása, ehhez képest a különbség most már háromszoros – olvasható az e heti HVG-ben.
A legsúlyosabb probléma azonban nem az, hogy néhol nő az országon belüli különbség. Sokkal inkább az, hogy a magyar gazdasági teljesítmény a külső versenytársakhoz képest szinte folyamatosan romlik.
Az uniós csatlakozás idején Magyarország az egy főre számított GDP szerint még a harmadik helyen állt Szlovénia és Csehország mögött a volt pártállamok nem hivatalos külön versenyében. Az utóbbi másfél évtizedben viszont egymás után húzott el mellettünk Szlovákia, Észtország, Litvánia, majd legutóbb Lengyelország is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.