Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mennyire befolyásosak a magyar EP-képviselők? Mennyire dolgoztak meg a pénzükért az elmúlt öt évben? Ki beszélt a legtöbbet, és ki lógta el a legtöbb ülést?
Járóka Lívia, Jávor Benedek és Gál Kinga a legaktívabb magyar képviselői az Európai Parlamentnek, míg Kovács Béláról vagy Morvai Krisztináról inkább a magyarországi hírekben olvashattunk, és nem parlamenti munkájuk okán – derül ki az MEP Ranking elemzéséből, amelyben a 2014-2019-es parlamenti ciklust értékelte.
A kutatók a képviselőket – köztük a 21 magyart – pozíciójuk, a szavazásokon és az üléseken való részvételük és megnyilvánulásaik alapján rangsorolták, így alakult ki a lista, amelynek az élén landoló fideszes képviselő nem is alelnöki pozíciójának, hanem elsősorban annak köszönheti elsőségét, hogy sok ülésen és szavazáson vett részt. Igaz, csak 2017 óta, hiszen nem a ciklus elején, hanem szűk két éve lett újra képviselő, amikor átvette Pelczné Gáll Ildikó helyét a testületben.
Ha a betöltött tisztségek alapján osztályozzuk a magyarokat, Jávor Benedek került az első helyre, őt Gál Kinga, majd Szanyi Tibor követi.
Nagy jelentőséget persze nem kell tulajdonítani Járóka vagy Jávor első helyének, hiszen az EP 751 képviselője között ez is csak a 162., illetve a 192. helyre volt elég.
A listán zárójelben közöljük az összesített helyezést az MEP Rankingnél, a név után pedig azt, a képviselő mely párt színeiben került be az EP-be.
- (162.) Járóka Lívia – Fidesz
- (192.) Jávor Benedek – Együtt-PM
- (201.) Gál Kinga – Fidesz
- (242.) Szájer Jószef – Fidesz
- (248.) Schöpflin György – Fidesz
- (340.) Bocskor Andrea – Fidesz
- (342.) Meszerics Tamás – LMP
- (421.) Ujhelyi István – MSZP
- (422.) Szanyi Tibor – MSZP
- (476.) Niedermüller Péter – DK
Járóka Lívia az EP első roma származású képviselője, tevékenységében is nagy hangsúlyt kap a romastratégia. Tevékenysége azonban nem csak erre korlátozódott: a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkacsoportnak is tagja volt, de foglalkozott a nyári időszámítással, és az Ausztriában munkát vállalók családi pótlékával is. A politikus a Fidesz mostani listájának 3., biztos befutó helyén van.
Ha csak Twitter-aktivitását nézzük, Jávor Benedek jóval szorgalmasabb volt az elmúlt ciklusban fideszes képviselőtársánál: nyolcszor annyi, 2667 alkalommal posztolt a közösségi oldalon. A parlamenti regiszter alapján azért mást is tett: a faji, vallási vagy nemzeti alapú diszkrimináció elleni küzdelemről önálló indítványt nyújtott be, számtalan írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottság felé, egyebek között olyan témákban, mint Paks II., a hármas metró felújítása, a kiskunhalasi illegális hulladéklerakó, a magyar gyermekvédelmi rendszer, az uniós források ellenőrzése, a romák szegregációja vagy a menekültpolitika.
Jávor a 2019-es választást az MSZP és a PM közös listájának 4. helyén várja, bejutni az előzetes közvélemény-kutatások alapján akkor van esélye, ha a listavezető MSZP-elnök, Tóth Bertalan korábbi ígéreteinek megfelelően lemond mandátumáról.
Gál Kinga az EP Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottságának, a LIBE-nak az alelnöke. A bizottság Magyarországon leginkább holland tagja, Judith Sargentini (142. hely) által összeállított, a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentéséről vált ismertté nálunk, a fideszes képviselő azonban más területen jeleskedett az elmúlt öt évben. Rapportőrként például az EU utasinformációs és engedélyezési rendszer létrehozását segítette.
A politikus szintén folytathatja 15 éve tartó képviselői karrierjét, hiszen a Fidesz-KDNP listáján a hatodik helyre került.
Kis ország, kis munka
A magyarok közül Gál Kinga érte a legjobb helyezést egy másik, az EP legbefolyásosabb képviselőit összesítő listáján. A Vote Watch-nál a befolyást elsősorban egy betöltött pozíció fontossága, illetve az aktivitás határozza meg, nem a képviselők politikai nézetei – bár tény, hogy egy nagyobb frakcióból könnyebb komolyabb tisztségeket elnyerni.
Talán nem meglepő, hogy – akárcsak az MEP Rankingnél – ennek a listának az élén is Antonio Tajani, a testület jelenlegi elnöke szerepel az élen, a második pedig itt is Manfred Weber, aki nem csak a legnagyobb pártcsalád frakcióját vezeti, de a párt csúcsjelöltjeként az EP legesélyesebb jelöltje arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke legyen. (A rendszert ugyan fúrják a tagországok, ám a parlament ragaszkodik hozzá, vagyis Weber befolyását nem lehet megkérdőjelezni a képviselők között.) A harmadik itt Roberto Gualtieri, a gazdasági bizottság baloldali elnöke, aki ebben a minőségében több mint harminc jelentés elfogadásánál bábáskodott az elmúlt ciklusban.
A Vote Watch azt is felmérte, hogy egy nemzet képviselői mennyire bírnak nagy befolyással a parlamentben országuk méretéhez képest. A magyarokról ez egyáltalán nem mondható el, és ezt még arra sem foghatjuk, hogy az ország viszonylag kicsi és távol esik a nyugat-európai erőközpontoktól. A legbefolyásosabb nemzetek között ugyanis ott találjuk nem csak a belgákat, de a finneket és a cseheket is.
Ennek fényében érthető, hogy a listán a legmagasabb pozíciót elérő magyar, Gál Kinga csak a 60. helyre jutott fel, és több honfitársunkat nem is találjuk az első százban.
Az általános rossz helyezést pedig nehéz mással magyarázni, mint hogy a képviselők egy része nem igazán volt aktív az elmúlt öt évben. Nézzük a számokat!
A legtöbb írásbeli kérdést, 253-at Molnár Csaba (DK) nyújtotta be, legkevesebbet, négyet Meszerics Tamás (LMP), Járóka Lívia (Fidesz) pedig egyet sem.
A szóbeli kérdéseknél Jávor Benedek volt a legaktívabb (36), Kovács Béla és Morvai Krisztina (mindketten a Jobbik színeiben függetlenek) csupán egyet nyújtott be, míg Molnár Csaba egyet sem.
Indítványa Tőkés Lászlónak volt a legtöbb, 184, őt Szanyi Tibor követi 170-nel, a három jobbikos független, Balczó Zoltán, Kovács Béla és Morvai Krisztina egyet sem nyújtott be.
Önálló indítványt három képviselő jegyzett mindössze, Jávor Benedek, Niedermüller Péter és Szanyi Tibor – ez egyébként a már említett, a diszkriminációt ellenző kezdeményezés.
Már említettük a jelentéseket, ezek általában egy-egy törvényalkotási javaslattal kapcsolatos állásfoglalásai az Európai Parlamentnek. Itt is Jávor Benedek az első öt jelentéssel (ezzel egyébként az EP-ben az ötödik legaktívabb), őt Gál Kinga követi néggyel. Hét képviselő egyetlen ilyen dokumentumot sem jegyzett.
Az úgynevezett árnyék-jelentéstevők (vagyis a jelentések sorsát felügyelő képviselők) listáját magasan vezeti Jávor. 142 jelentést követett, ezzel szintén az ötödik az EP-ben, őt Deutsch Tamás (EPP) követi 44-gyel. Hat olyan képviselő van, aki egyetlen ilyen feladatot sem vállalt, Balczó Zoltán, Erdős Norbert (EPP), Járóka Lívia, Kovács Béla, Szájer József és Tőkés László.
Az egyéni teljesítmények közötti különbségek még erősebben ütköznek ki a módosító indítványoknál. Amíg Niedermüller Péter 2909 ilyet nyújtott be, Morvai Krisztina mindössze kettőt.
Ami a beszédeket illeti, a listát Szanyi Tibor vezeti, 1089 felszólalásával a 20. legaktívabb volt a 751 képviselő közül. Ehhez képest Meszerics Tamás mindössze 43 alkalommal kért szót a plénumon – a magyar parlamenttel ellentétben olyan képviselőt nem találunk, aki egyetlen egyszer sem szólalt meg.
Érdekes, hogy bár aktivitással nem vádolható különösebben Balczó Zoltán, ő vett részt a legtöbb ülésen: a 278 ülés közül 274-en regisztrált. A jobbikos politikust Deli Andor (Fidesz) követi 273-mal, míg Bocskor Andrea (Fidesz) 271 ülésen vett részt. A leglazábban Deutsch Tamás kezelte a bejárást: a fideszes politikus mindössze 171 ülésen, vagyis a ciklus 61,51 százalékán vett részt, ezzel a 751 képviselő közül a 745. Morvai Krisztina sem volt sokkal aktívabb, ő 139 alkalommal tisztelte meg a brüsszeli vagy strasbourgi üléstermet.
Ami a szavazásokat illeti, a statisztikák természetesen a név szerinti voksolásokra vonatkoznak. Itt Deli Andor volt a legaktívabb, aki a szavazások 96,61 százalékán részt vett – érdekes, hogy még ezzel se került be az első százba, a 104. legaktívabb szavazó volt. Ez egyébként esetében azt jelenti, hogy 9905 esetben nyomta meg valamelyik gombot. A legkevesebbszer (57,6 százalék) Morvai Krisztina szavazott, ő 741. a képviselők között.
Azt, hogy az aktivitást hogyan honorálja a képviselők számára az Európai Parlament, ebben a cikkben írtunk bővebben. Ahogy arról is, mennyire érte meg a 21 képviselőnek az elmúlt öt év.
Kiszámoltuk, mennyit keresnek a magyar EP-képviselők. Szép nagy szám jött ki
Havi több mint kétmillió forintos alapfizetés, 100 ezer forintos napidíj, másfél millió irodai költségekre és utazási költségtérítés - nem csoda, hogy Magyarországon is dúl a harc az európai parlamenti képviselői helyekért. A színfalak mögé látva azonban hamar kiderül, hogy bár panaszra nincs okuk, az uniós élet áldozatot is követel az EP-képviselőktől.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
