A fenntartható halgazdálkodás miatt kell végezni a madarakkal.
Háromszáz kárókatona kilövésére kapott engedélyt idén a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft., amelynek ökológusa közölte: a ritkítást az Abádszalóki-medencében újonnan létesült kárókatona-telepen kezdik.
Papp Gábor emlékeztetett arra, hogy korábban riasztással próbálkoztak, de az nem volt hatékony, mert sok esetben nem sikerült távol tartani a madarakat a fészküktől.
Az egyetlen eredményes út – magyarázta – a lőfegyveres gyérítés, amelyet fészkelési időben végeznek 2013 óta. Akkor még csak 76 példány kilövésére volt engedélyük.
A rendszeres állományszabályozás eredményeként az Óhalászi-Holt-Tiszán levő kormorántelep gyakorlatilag teljesen eltűnt.
Az ökológus szerint a Tisza-tavon fészkelő nagy kárókatonák évente több mint 100 tonna halat fogyasztanak el, ami nagyságrendileg megfelel az egész éves Tisza-tavi horgászfogásnak. A kár jelentős, hiszen mintegy ezer-ezerötszáz forinttal kell számolni kilogrammonként.
Donkó Péter, a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének titkára az MTI-nek elmondta: száz nagy kárókatona riasztására, gyérítésére kaptak engedélyt a Tisza Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszán. Negyvenöt példányt ejtettek el, az idei gyérítést lezárták.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.