Adnan Polat török oligarcha alapítványa megkapja Gül baba türbéjének üzemeltetését is a működtetés után. Ugyan eddig nem reklámozták, de az alapítványt a magyar állam hozta létre, Polaton kívül Szijjártó Péter külügyminiszterhez közeli emberek vezetik, évi 700 millió adóforintból. Az alapítvány 2020-ban közhasznúvá fog alakulni, addig a külügyminisztérium támogatási szerződést köt vele, bár a 2019-es szerződés még nem készült el. A 2017-ben létrehozott alapítvány azt ígéri, 2019. február végén nyilvánosságra hozza alapító okiratát és működési szabályzatát.
A Külügyminisztérium visszavonta a nemrég felújított, Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök személyes részvétele mellett átadott Gül baba türbéje üzemeltetésére kiírt közbeszerzést – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A beszerzést azért vonták vissza, mert a türbét működtető, Orbánnal és Erdogannal is kiváló kapcsolatokat ápoló török oligarcha, Adnan Polat irányítása alatt álló Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány „képessé vált arra, hogy kiírja és menedzselje az üzemeltetéssel kapcsolatos pályázatot” – tudta meg a hvg.hu a minisztériumtól. A tárca szerint az alapítvány „2019 során” fogja kiírni az új közbeszerzést.
A kormány 2017 decemberében bízta rá Polat alapítványára a türbe működtetését. A „működtetés” a szoftveres dolgokat takarja, vagyis például rendezvények szervezését, az „üzemeltetés” pedig a hardveres feladatokat, mint a takarítás és a különféle karbantartási munkák. Az üzemeltetésért jelen állás szerint a külügyminisztérium üzemeltetési főosztálya felel.
Állami alapítvány Orbán török barátjának
Az alapítvány egyébként csak annyiban Polaté, hogy ő a képviseletére jogosult személy, illetve tagja a kuratóriumnak. A kuratórium tagjai még:
- Suat Gökhan Karakus (Polat magyarországi intézője),
- Rahói Zsuzsanna (Orbán tanácsadója),
- Szalai István (aki régen igazgatója volt a Szijjártó Péter külügyminiszter körüli emberekkel feltöltött Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, és a LinkedIn-profilja szerint „ügyvezetője” is az alapítványnak),
- Bán-Czifra Gabriella (Szijjártó Péter volt kabinetfőnöke).
A kormány nem szokta reklámozni, de az alapítványt a magyar állam, vélhetően a külügyminisztérium hozta létre 2017-ben. Legalábbis az alapítvány ezt állítja magáról a Facebook- és a LinkedIn-oldalán, sőt ezt állította Adnan Polat több török újságnak. Illetve az is árulkodó, hogy ugyan a honlapjuktól a Facebook-oldalukig mindenhol a türbe címét (Mecset utca 14.) adják meg az elérhetőségeik között, hivatalosan az alapítvány az I. kerület, Somlói út 51. alá van bejegyezve. És mi van még a Somlói út 51. alatt? Hát a külügyminisztérium külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkársága, a külföldi magyar intézetek főosztálya és a nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős főosztálya, vagyis a volt Balassi Intézet.
Az alapítványt saját bevallása szerint eredetileg a török-magyar kulturális kapcsolatok erősítésére hozták létre, ennek keretében rendezvényeket kell szerveznie mindkét országban. A létesítő okiratukat és a működési szabályzatukat, amikből kiderülnének a részletek, nem hozták nyilvánosságra. „Az adatközzétételi kötelezettség tekintetében érintett valamennyi dokumentum megtalálható lesz az alapítvány honlapján, amelynek átalakítása a napokban zajlik, új honlapunk várhatóan 2019. február végén válik elérhetővé” – közölték a hvg.hu-val. A dokumentumok elküldését kérő levelünkre nem reagáltak.
Egyszóval a magyar állam 2017-ben létrehozott az egy alapítványt a török–magyar kapcsolatok ápolására, rábízta a Gül baba türbéjének működtetését, és most az üzemeltetést is. Az állami alapítvány vezetését a kormány Orbán és Erdogan közös oligarchájának, illetve Szijjártó Péterhez közel álló személyeknek adta.
Túl a barátságon
Visszatérve az üzemeltetésre, a külügyminisztérium nem részletezte, az alapítvány mitől „vált képessé” a közbeszerzés menedzselésére. Az biztos, hogy pénznek nincsenek híján, a kormány 2018-ban 714 millió forintot adott nekik, a 2019-es költségvetésben saját soruk van 695 millió forinttal.
Az alapítvány feladatait leíró 2017-es kormányrendelet szerint a külügyminisztériumnak támogatási szerződést kell kötnie az alapítvánnyal, majd miután az közhasznúvá válik, közszolgáltatási szerződést. Az alapítvány a hvg.hu-val azt közölte, 2020-tól válnak közhasznúvá. A külügyminisztérium szerint „2019-es támogatási szerződés előkészítése jelenleg zajlik”, a támogatás összege a központi költségvetésben „kerül meghatározásra” – vagyis hacsak nem módosítják, a szerződésbe a 695 millió forintos összeg fog bekerülni.
Török lapoknak adott nyilatkozatai szerint Adnan Polatnak régóta szívügye a türbe, állítólag ő kezdeményezte a rendszerváltás utáni, 1996-os első restaurációt. A legújabb, nagyszabású felújítás 2016-ban kezdődött, 2,5 milliárd forintba került, ennek körülbelül kétharmadát a magyar, egyharmadát a török adófizetők állták. A felújítással 2018 közepén már készen voltak, de a nyitással megvárták, hogy Erdogan és Orbán személyesen adhassák át októberben.
Az Orbán család pár éve már nyíltan jó kapcsolatot ápol Polattal és körével, legutóbb Görögországban szurkoltak együtt a Vidinek, de Polat páholyból nézte végig a miniszterelnök eskütételét is.
A Magyar Narancs fotósa 2016 tavaszán egy Széchenyi téri teraszon több alkalommal lefotózta egymás társaságában (eltérő konfigurációkban) Tiborcz Istvánt, Orbán Ráhelt, Adnan Polatot, Suat Karakust és Abu Namoust, a néhai Gaith Pharaon ügyvédjét. A kapcsolat túl van a barátságon, Tiborcz ingatlanos cégcsoportja, a BDPST és Polat érdekeltségei már 2015-ben és 2016-ban összekapcsolódtak a József Nádor téri volt Postabank-székház és a Városliget fasori Rátkai Klub felvásárlásakor.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.