Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna.
A Jobbik 2017-es vizsgálatakor változott meg az Állami Számvevőszék alapállása - mondta több szakértő is a hvg.hu-nak. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint az ÁSZ nem ugyanazzal a mércével mér ellenzéki pártokat és a Fideszt: egyrészt kiderült, hogy az ÁSZ meg tudta számolni, hány plakátja van a pártnak, és azt is meg tudta állapítani, hogy a Jobbik a hirdetések listaárához képest mekkora kedvezményben részesült. Másrészt szerinte az ÁSZ le is leplezte magát, hiszen korábban folyamatosan azt állította, hogy a különféle párt- és kampányköltések tartalmi vizsgálatát nem tudja elvégezni. Harmadrészt folt esett az ÁSZ pártatlanságába vetett meggyőződésen, mert a Jobbikra kemény kézzel és következetesen kirótt szankciót a Fidesz megúszta, mivel a számvevők kormánypárt esetében simán elfogadták, hogy a plakáthadjárataik költsége befért a törvényben meghatározott egymilliárd forintos keretbe. Úgy véli,
a Számvevőszék mintha már nem is nagyon szégyellné, hogy látszólag párpolitikai játszmák eszközévé, pártérdekek kiszolgálójává, a Fidesz öklévé vált, ahelyett, hogy az országgyűlés legfontosabb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve maradt volna.
Az ÁSZ sajtófőnöke cikkünk megjelenése után azt írta, az ÁSZ egy hatósági jelzés alapján birtokába került bizonyítékok alapján állapította meg, hogy a Jobbik 2017-ben tiltott támogatást fogadott el összesen 331 millió forint értékben. Visszautasította a pártpolitikai elfogultságot, hangsúlyozta, hogy a törvények alapján járnak el, nem mérlegelnek pártpolitikai szempontokat, az ellenőrzéseket jogállami keretek között végzik.
Párhuzamos valóságok
A szakértőket azután kérdeztük, hogy az Állami Számvevőszék kezdeményezte a Párbeszéd és a Momentum állami támogatásának felfüggesztését, illetve feljelentést tett az ügyészségen költségvetési csalás gyanúja miatt.
Az ÁSZ és két párt narratívája totálisan ellentmond egymásnak. A lényeg az, hogy nyáron a Számvevőszék elkezdte az egy százaléknál jobb eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzését - a kamupártok miatt nem érkezett jelzés, így azok megúszták -, ám az említett két szervezetet nem találta meg a bejegyzett székhelyen. A pártok így már csak arról értesültek októberben, hogy az ÁSZ-vizsgálat javában tart, ők viszont nem szolgáltattak adatot.
Ezek után próbáltak kapcsolatba lépni az Állami Számvevőszékkel - ez részben sikerült is, bár a pártok szerint érdemi válaszokat nem kaptak -, és itt már hiába próbálták beküldeni a dokumentumokat, az ÁSZ visszadobta azokat, arra hivatkozva, hogy túlléptek a határidőn, az eljárás azon szakasza már lezárult.
Az ÁSZ sajtófőnöke, Horváth Bálint a hvg.hu-nak azt mondta, most új eljárás indult a két párt ellen, azt vizsgálják, hogy megfelelő gazdálkodási szabályaik vannak-e. Ha igen, feloldják a támogatásuk felfüggesztését. Többször is elmondta, szerinte a pártok nincsenek tisztában a hatályos törvényekkel.
Az ÁSZ lehetne rugalmasabb?
Az Állami Számvevőszék azzal érvel, hogy a törvények maximális betartásával, részrehajlás nélkül végzi a vizsgálatait, a szakértők azonban találtak kivetnivalót az eljárásban - bár azt mindenki úgy látta, a Párbeszéd és a Momentum is hibázott a történetben. Egy névtelenséget kérő gazdasági szakértő úgy látja, a törvény betűjét valóban betartotta az ÁSZ, azonban lehetett volna kooperatívabb, a jelentést pedig "slendriánnak" nevezte.
Mások arra hivatkoznak, a megállapításokkal ment túl messzire az ÁSZ. Egy névtelenséget kérő ügyvéd, alkotmányjogász úgy látja, az új pártok még nem működnek teljes üzembiztonsággal,
de ebből az ügyből költségvetési csalásos feljelentést kreálni úgy, hogy az adatok hónapok óta ott vannak az ÁSZ-nál, a jóhiszeműségtől fényévekre van.
Az ÁSZ sajtófőnöke, Horváth Bálint arról is beszélt, a Momentum egyáltalán nem adott le a költéseket igazoló számlákat, csak a kiadásokat felsoroló exceltáblát. A Momentum szóvivője, Hajnal Miklós ezt a hvg.hu-nak megerősítette, de azt mondta, hiába kérdezték az ÁSZ-t, mit kell leadni, nem kaptak pontos listát. Ligeti Miklós azt mondja, a törvény értelmében a pártok "sajnos" nem kötelesek az állami kampánytámogatás felhasználásáról tételesen, számlák benyújtásával elszámolni, és az ÁSZ például a 2014-es választás kampányt követően nem vizsgálta a pártok beszámolóiban foglaltak valóságát, a teljesítés megtörténtét. Hozzátette, hogy a Transparency több mint öt éve hiába kéri a Számvevőszéktől, hogy ténylegesen ellenőrizze a pártok elszámolások alátámasztására hivatott dokumentumok tartalmát.
A semmi alapján következtet
A megkérdezett szakértők nem egységesen értelmezik az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényt, van, aki szerint az ÁSZ által hivatkozott 5 napos leadási határidő jogvesztő - vagyis később semmit nem lehet tenni -, más viszont ezt nem így látja. Ligeti nem akart igazságot tenni ebben, de azt mondja, az adatok beérkezése után az ÁSZ-nak illett volna lefolytatnia az érdemi vizsgálatot is úgy, hogy a Momentum tényleges mulasztásának legyen következménye. Ligeti szerint a történetben nem a "címről idézés" hiánya - vagyis az elérhetetlenség - az igazi probléma, hanem a jelentés megállapításai. Kérdéses, hogy vajon a Számvevőszék abból a tényből, hogy a Momentum nem adott le időben elszámolásokat, miért azt a következtetést vonta le, hogy a párt beszámolójában foglaltak nem történtek meg.
A szóvivő által az "x-y-z generációhoz alkalmazkodó" magyarázó videó még ennél is tovább ment, a végén felvetették azt is, hogy a Momentum akár külföldről is fogadhatott el támogatást, ami szintén törvényellenes. A hvg.hu-nak nyilatkozó alkotmányjogász szerint
ez a húzás a politikai bunkósbot jelleget egyértelműen alátámasztja.
Más szakértő is azt mondja, az ilyen üres feltételezések tökéletesen alkalmasak a Momentum elleni hangulatkeltésre.
Az ÁSZ sajtófőnöke szerint megdöbbentő, hogy "rugalmasabb", "kooperatívabb" magatartást várnak el az ÁSZ-tól, hiszen így szemet kellett volna hunyniuk a nyilvánvaló törvénysértések felett. "Minden közpénzt használó szervezet felé – így pártok felé is – elvárás az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása. Kiemelt közérdek, hogy a döntő mértékben közpénzekből működő pártok gazdálkodása – közte a közpénzből biztosított kampánypénzek felhasználása – törvényes és példamutató legyen. A számviteli-, a párt- és a kampánytörvény egyértelmű és kötelező előírásokat határoz meg a pártok számára, ezek betartása teremti meg a pártok gazdálkodásának és a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát." Hangsúlyozta, hogy a törvények nem ismerete nem mentesít a következmények alól.
A Momentum perel
Érdekes kérdés a pártok állami támogatásának ügye is. Az ÁSZ vizsgálata - pontosabban a saját elérhetetlenségük - miatt a Párbeszéd és a Momentum sem kapta meg januárban a neki járó állami támogatást. Erről a két párt saját bevallása szerint úgy értesült, hogy szimplán nem érkezett meg az utalás, vagyis semmilyen levelet nem kaptak. Pedig az ÁSZ októberben már jelezte ezt a következményt.
Miután a két párt elérhetővé vált, az Állami Számvevőszék kedden engedélyzte az utalást, ám másnap, a jelentés nyilvánosságra hozása után ismét kérte a felfüggesztését.
A támogatást a Magyar Államkincstár utalja, az Állami Számvevőszék kezdeményezheti a kifizetés felfüggesztését. Az ÁSZ szóvivője a számvevőszéki törvényre hivatkozva azt mondja, az ÁSZ kérésére a hatóság köteles ezt az intézkedést mérlegelés nélkül végrehajtani, csakhogy a hvg.hu-nak nyilatkozó alkotmányjogász azt mondta, a kincstár nem dönthet ilyen ügyben, a pártokra vonatkozó törvény értelmében csak a parlament teheti meg ezt. Az alkotmányjogász szerint itt nem is döntés született, egyszerűen nem utaltak. A szakértő szerint a különbség lényeges: így ugyanis nincs olyan döntés, amelyet meg lehetne támadni a bíróságon. Erről megkérdeztük az Államkincstárt, de egyelőre nem válaszolt.
A Momentum ennek ellenére próbálkozik: Hajnal Miklós azt mondta, közigazgatási perben támadják meg az Államkincstárt, mert szerintük a pénzt utalniuk kellett volna. A Párbeszéd ilyen irányba nem mozdult el, ők az ÁSZ vizsgálaton próbálnak fogást találni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
