Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A leváltott Paks-ügyi államtitkár, Aszódi Attila megúszhatja, hogy bűnbakot csináljanak belőle az erőműbővítés csúszása miatt.
Feltehetően már hónapok óta a levegőben lógott, de mégis váratlanul jött Aszódi Attila államtitkár múlt pénteki – kedden közzétett – menesztése, amit értesüléseink szerint Süli János, a paksi atomerőmű új blokkjainak építéséért felelős tárca nélküli miniszter kezdeményezett.
Aszódi a felmentése előtt két nappal még terjedelmes blogbejegyzésben elemezte a hazai villamosenergia-rendszer múlt évi jellemzőit, kiemelve, hogy egyre nő az áramimport mennyisége és aránya, számtalan korábbi közszereplésén pedig a 2020-as évekre áramhiányt jósolt Európában.
Mostani blogbejegyzését azzal zárja, hogy „a 2030-as években a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkját is fokozatosan le kell állítani, így Paks II. Atomerőmű 5-ös és 6-os blokkjainak megépítése, vagyis az atomerőművi kapacitásfenntartás az ország alapvető érdeke ellátásbiztonsági szempontból is”.
Az tehát aligha lehet a felmentés indoka, hogy az államtitkár ne lett volna kellően elkötelezett, netán ne teljes erőbedobással védte volna az atomerőmű-bővítés sokak által vitatott koncepcióját.
A már 30 évesen a Műegyetem 100 kilowatt hőteljesítményű tanreaktorát is működtető nukleáris tanszékének vezetőjévé kinevezett, 2006 óta az Akadémia energetikai bizottságának elnöki posztját is betöltő Aszódi szakértelmét első ízben 2003-ban vette igénybe a (szocialista-szabad demokrata) kormány, kinevezve a német-francia Siemens-Framatome által működtetett paksi tisztítótartály gőzrobbanással járó súlyos üzemzavarának elhárításával megbízott miniszteri biztossá.
A helyreállítás 2004-es befejezése Aszódit már a tanszékvezetői helyett a BME nukleáris intézetvezetői posztján éri, a tudományos pályát Orbán Viktor személyes felkérésére 2014-ben egészíti ki a „paksi kapacitásfenntartásért felelős” kormánybiztosi pozícióval. Amit azzal a feltétellel fogad el, hogy egyetemi katedráját megtarthatja, csak az intézet vezetését adta át. Másrészt – a NER-ben egészen kivételes módon – új pozíciójában épp úgy elérhető volt közvetlenül – és érdemi információkat adott –, mint azelőtt.
| Orbán rögtönzése |
2013 októberében a miniszterelnök Mumbaiban, vállalatvezetők előtt azt állította: „4-5 év múlva” Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos áram a nukleáris kapacitás bővítésének köszönhetően, majd a következő év januárjában már alá is írta a magyar-orosz beruházási egyezményt a paksi kapacitásbővítésről. Ekkor még a szakmai előkészítés ott tartott, hogy több előzetes tárgyalási forduló után nyílt tendert ír ki az MVM, ennek előkészítése folyt az úgynevezett Lévai-projekt keretében. |
A szakmailag előkészítetlen – sőt a korábbi szakmai elképzelésekkel egyenesen szembemenő – magyar-orosz nukleáris szerződést nemcsak a hazai vitákban védte körömszakadtáig, hanem az irányítása alatt kidolgozott dokumentációt sikerült az unió brüsszeli testületeivel is elfogadtatnia, így végül mindhárom kötelezettségszegési eljárás, illetve előzetes vizsgálat a beruházás, és a szerződés jóváhagyásával zárult.
A brüsszeli bizottság elfogadta – igaz, a magyar-orosz szerződés némi módosítása után – a fűtőelem-szállítási szerződést. Másrészt méltányolta azt az Aszódi csapata által kidolgozott, Orbán Viktor miniszterelnök 2013-as rögtönzése (lásd jobb oldali keretes anyagunkat) után utólag kitalált érvrendszert, hogy azért indokolt nemzetközi versenytárgyalás nélkül az orosz Roszatomnak adni az atomerőmű-építési megbízást, mert más cég nem képes ilyen technikát kínálni, és Magyarország energiarendszerébe csakis ez a típus illeszthető bele. Végül azt is elfogadta az unió, hogy a beruházásnak nyújtandó állami támogatás nem torzítja a piaci versenyt. Nem kis fegyvertény.
A mór megtette kötelességét, a mór mehet? A menesztett államtitkárra kennék a felelősséget a beruházás Süli által is elismert mintegy kétéves csúszásáért? Kétségtelen, Aszódi sosem állította, hogy az új blokkok egészen biztosan üzembe állnak 2026-ban – ám az orosz hitel törlesztését az elérhető nyilvános dokumentumok szerint akkor mindenképpen el kell kezdeni –, és a fent hivatkozott blogbejegyzésében is a 2030-as évekre vonatkozóan bizonygatja az új blokkok szükségességét.
Ám értesüléseink szerint nem lesz boszorkányüldözés, és a kormány nem csinál bűnbakot a tudományos pályához visszatérő Aszódiból. Valószínűbb, hogy a szakembernek sem volt ellenére ez a visszakanyarodás, különösen azt követően, hogy önálló hivatallal rendelkező kormánybiztosból – Süli 2017-es tárca nélküli miniszteri kinevezése után – annak beosztottja lett. Nem feltétlenül presztízsokokból, hanem feltehetően a két személy közötti állítólagos kisebb-nagyobb súrlódások miatt.
Süli, a korábbi paksi vezérigazgató a Fidesz hivatalos jelöltje ellen is győzni tudott Pakson a 2014-es polgármesterválasztáson, s ma már legalább annyira politikus, mint nukleáris szakember. Aszódi a jelek szerint inkább a szakmát választotta – vagy választatták vele.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
