A Fertő tó magyarországi szakaszán csípősen fúj a szél, és bár a nap is süt még, hiába futnak ki kétóránként a sétahajók, a tó körül kevés a turista, bizonytalanul lézengnek a stégeken. A vízből csupaszon kiálló betonoszlopok utalnak arra, hogy itt is nádtetős cölöpházak sorakoztak még korábban.

Túry Gergely

A világörökségi területen lévő huszonegy nádtetős házból tavaly nyáron égett porig tíz. A lángok felújítás közben, az egyik cölöpházban csaptak fel, és az erős szél miatt gyorsan terjedtek tovább. „Életveszélyes! Belépni tilos!” – olvasható még mindig a figyelmeztetés, amelyet rajzszöggel tűztek ki az egyik stég végére. Azóta a leégett cölöpházak közül egyetlenegyet sem építettek újra, és egy önkormányzati rendelet módosításának köszönhetően már nem is fognak.

A soproni közgyűlés még 2017-ben fogadta el a Fertői Vízitelep fejlesztését lehetővé tevő Szabályozási Tervet és Helyi Építési Szabályzatot, és mondta ki, hogy a Modern Városok Program keretében, a Fertő tó partján

• rekreációs park,
• új strand,
• vízi játszótér,
• szálloda,
• parkoló,
• kemping,
• étterem,
• kikötő épülhet.

Az erről szóló megállapodást még 2015. március 25-én írta alá Orbán Viktor miniszterelnök és Fodor Tamás soproni polgármester. A tó fejlesztésén túl jut pénz

• közlekedésre,
• a történelmi belváros műemlék épületeinek felújítására,
• egy új ipari, gazdasági övezet kialakítására.

Az állam erre több mint 325 milliárd forintot ad, és ebből 30 milliárd jut a Fertő tó partjára.

Megállt az idő

„Olyan színvonalú lesz a Fertő-part, ami teljesen átpozicionálja a térség turisztikai térképét. Többet fog tudni a tó magyar oldala, mint az osztrák” – érvelt korábban Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese. Arról akkor még nem volt szó, hogy az egyébként több évtizedes lemaradást pótló beruházásnak nem lesz része a cölöpházak helyreállítása.

Túry Gergely

Fodor Tamás, polgármester és Sárvári Szabolcs, jegyző idén októberben tett egy javaslatot, ennek lett az egyik eredménye az, hogy a leégett cölöpházak nem épülhetnek újra, sőt az ott maradt betonoszlopokat is ki kell emelnie, és el kell vinnie annak, akié a ház volt. A nádfedeles cölöpházak 1966-ban készültek el, kikötőkkel, mólókkal, vállalatok, üzemek hétvégi házaival. Van itt nyaralója a Győr–Sopron–Ebenfurt Vasút Zrt.-nek, a Petőházi Cukorgyárnak és a Magyar Postának is.

Az új rendelet úgy szól,

a hatályos jogszabályokban támasztott követelmények nem teszik lehetővé a leégett cölöpházak újjáépítését a jelenlegi területen. A fejlesztésüket lehetővé tevő terület-felhasználás így törlésre kerül a tervből. Az üdülősort beépítésre szánt különleges területbe soroltuk.

Az önkormányzat a döntéskor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság véleményét is figyelembe vette, a hatóság tűzvédelmi okokra hivatkozott. A hvg.hu megkeresésére Ruskáné Takács Anita tűzoltó százados azt írta, „a Fertő tavi nádfedeles csónakházak ügyében két esetben érkezett kérelem”.

Túry Gergely

Ezeket tűzvédelmi okokból elutasították, mert „a nádfedeles tetőhéjazat alkalmazása jelentősen veszélyeztetné az ott tartózkodó emberek életét, anyagi javait, a környezeti értékeket, valamint az esetleges tűzoltói beavatkozásban résztvevőket”.

Nagy szívfájdalma mindenkinek

– reagáltak a soproniak a döntésre, elismerve, hogy a Fertő tó átépítése valóban évek óta szükséges, a környék felújításra szorul. Csakhogy attól tartanak, hogy titokban kiárusítják a körzetet a Modern Városok Program keretein belül. „Ahogy a Balatont, úgy most Sopront és környékét is felvásárolják a helyi fideszes városvezetés segítségével” – fakadt ki a hvg.hu egyik forrása. „Azzal kapcsolatban is többen kerestek, hogy Orbán Ráhel többször meglátogatta a Fertő tavat, hogy ezt magánszemélyként, vagy a turizmusért felelősként tette, erről nekem semmilyen információm nincs” – tette hozzá.

Túry Gergely

Az biztos, hogy a miniszterelnök lányának turisztikai érdeklődése nem újdonság. A hvg.hu írta meg, hogy 2 évvel ezelőtt Orbán Ráhel és Andy Vajna is ott volt azon a zártkörű háttérbeszélgetésen, amelyen Rogán Antal mint a miniszterelnök kabinetfőnöke a fontos piaci szereplőket tájékoztatta a kormány turizmussal kapcsolatos elképzeléseiről. A kormányfő lánya kétségtelenül képzett a turizmus terén: turizmusfejlesztésből írta a szakdolgozatát, a lausanne-i École Hoteliere Lausanne egyik Executive MBA osztályának hallgatója volt, 2012 és 2014 között sales menedzserként dolgozott a Kempinski Hotelben, gyakori vendége turisztikai rendezvényeknek, és a Bocuse d’Or-gálán többször is feltűnt. Állítólag a Magyar Turisztikai Ügynökségen belül is jelentős befolyással bír, Guller Zoltán, az ügynökség vezérigazgatója beszélt arról korábban az M1-nek, hogy több fiatal mellett Orbán Ráhel is küldött ötleteket a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, az új magyar országmárkán dolgozott.

Mindent vagy semmit?

„A magántulajdon hogy jön be erre a területre?” – szegezte a kérdést a polgármesternek a szocialista Biczi László a városi közgyűlés legutóbbi, rendkívüli ülésén. A hvg.hu birtokába került hangfelvétel szerint a képviselők akkor szembesültek először azzal, hogy a Fertő tó partján több mint 5 ezer négyzetméteren

• 2 szintes üdülőket,
• vendéglőket,
• szállodát építenek.

„Ez új, ezt nyilván csak egy komoly befektető tudja megfinanszírozni” – érveltek a közgyűlésen a szocialisták. A fideszes városvezetés azzal győzködte őket, hogy

• a város hasznot húz a fejlesztésből, „mindenkinek jó lesz, higgyétek el”,
• „vagy a fejlődés útján megyünk, vagy a Fertő-parkban nem lesz semmi”,
• azért kell a szálloda, hogy több napot is el lehessen a tónál tölteni,
• a szabályozási terv csak a lehetőségét adja meg az építkezésnek, „a többi az államon múlik”.

Az ülés meglehetősen viharos volt. A képviselők között voltak, akik nem is értették, miért kellene nekik erről szavazniuk, a szavazógépüket is kikapcsolták, és úgy érveltek, hogy „az állam, amit akar, úgyis megépít, nincs itt ránk szükség”.

Az ülésen kiderült, hogy

• ez az ország legnagyobb turisztikai beruházása,
• a zöldterület beépíthetősége 20-ról 30%-ra nő,
• a szálloda 11,5 méter magas, 3 szintes, középkategóriás lesz, amelyet „mindenki igénybe tud majd venni”,
• a pénzt, 30 milliárd forintot az állam adja, és az állam lesz a szálloda, az apartmanok és az éttermek építtetője is.

Hogy később pénzt ki tesz majd bele, ki lesz a fenntartó és kié lesz a haszon, kérdéses. A polgármester egyelőre azzal igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy „komoly turisztikai lehetőségről van szó”, ha megvalósulnak a tervek, a tó körüli részt az év nagy részében hasznosítani lehet majd. Kérdés, hogy milyen áron, sokan tartanak ugyanis attól, hogy a beruházás környezetszennyezéshez vezet. A Megyei Mérnöki Kamara például írásba is adta az önkormányzatnak, hogy

a víz-, a szennyvízelvezetés tervezése, alapossága megkérdőjelezhető.

Gondok lehetnek a vízmélységgel, az iszappal is, akár a komolyabb hajózási forgalom is megkérdőjelezhető, dacára a nagy ívű fejlesztési terveknek és az erre szánt 30 milliárd forintnak. Beszéltünk olyan szakemberrel, aki szerint, ha nem biztosítják a víz mozgását,

• a tóból mocsár lesz,
• a természetes növényzet rohadni kezd, metángáz képződik, ami meggyulladhat.

A Fertő–Hanság Nemzeti Park egyébként nem véleményezte a terveket. A 2017-es szabályozási tervhez és az építési szabályzathoz csatolt hatásvizsgálati lap mindössze féloldalas. Szó van benne a beruházás

• társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásáról,
• környezeti és egészségi következményeiről,
• az adminisztratív terheket befolyásoló hatásáról.

Azt írják, „magas színvonalú turisztikai központ létrehozása, melynek jelentős, pozitív gazdasági haszna lehet, turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés, igényes, nagy potenciállal bíró természeti környezet megteremtése, lehetőségeinek kiaknázása, az aktív pihenés korszerű feltételeinek biztosítása”.

Túry Gergely

Mertek nagyot álmodni

Soproni Építők sportkör – hirdeti a tábla. Ahol most a vitorlásokat tömörítő egyesület épülete áll, ott 2020-ra 100 szobás szálloda lesz. A tervek szerint a stéget kiszélesítik, hogy a vízfelület fölé érjen, és napozóágyakat is lehessen majd rátenni. A helyiek szerint semmi szükség ilyen nagy hotelre, ilyen kis a területen. „Egyáltalán egy négycsillagos szálloda a Fertő tavon mennyire tudja majd visszahozni a befektetett összeget?” – tette fel a kérdést egy arra sétáló nő.

Túry Gergely

Vannak, akik attól tartanak, hogy az új szálloda is néhány éven belül arra a sorsra jut majd, mint az egykor szebb napokat látott soproni Hotel Maroni: vendég híján csődbe megy és lepusztul. A Hotel Maronival is tervei vannak egyébként az államnak: 2 ezer fős konferenciaközpont lesz belőle.

A hvg.hu úgy tudja, nemrégiben az önkormányzat összetrombitálta a városházán azokat, akik évtizedek óta a vendéglátásból élnek a városban, hogy kikérje a véleményüket a tervezett beruházásról. Egyikük a hvg.hu-nak azt mondta, elképedve hallgatták az elképzeléseket mind a Fertő tavi szálloda-, mind a soproni konferenciaközpont megépítéséről, „teljesen abszurd, előbb össze kellene szedni a személyzetet, több mint 100 embert, de ennyit itt már nem találnak, mindenki Ausztriába ment”.

A soproni városvezetés nem aggódik, a munka – mondják – ütemterv szerint halad, még idén elkezdik a földmunkákat, az építkezés pedig 2019-ben indul, és 2020-ig tart. A fejlesztésekért a Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. felel. A céget 2017-ben jegyezték be, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa, Kárpáti Béla helyi KDNP-alelnök vezeti. Munkáját két tanácsnok segíti, a Fidesz országgyűlési képviselője, Barcza Attila és a Fidesz-KDNP soproni szervezetének képviselője, Farkas Ciprián. Ők ketten felügyelik a Modern Városok Program és a Települési Operatív Programok keretében érkező pénzeket. „Tehát nemcsak a program, hanem a pénzek felügyelete is csak a Fidesz kezében van” – mondta egyik forrásunk, aki arról is beszélt, hogy korábban a Sopron–Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. honlapján tudott a beruházásról tájékozódni, az oldal azonban váratlanul megszűnt.  

Informátorunk szerint korábban erről az oldalról derült ki, hogy a zrt. jogi képviseletét a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda látja el. Itt az egyik irodavezető az a Bártfai Beatrix, aki korábban Simicska Lajos hirdetőoszlopain kampányolva próbálta meg bevenni a Budapesti Ügyvédi Kamarát. Karrierje egyesek szerint talán annak a régóta tartó és legendásnak mondott kapcsolatnak is köszönhető, amely ahhoz a Győri Tiborhoz köti, aki az előző ciklusban a Miniszterelnökség államtitkára volt, és korábban Simicskával, mostanában pedig Habony Árpáddal építi a jobboldali médiahálót. Feltűnt a TV2 kormányközelbe juttatásakor, és az irodának százmillió forintos szerződése van az állami Eximbankkal is. Sukoró-ügyben sikerült megcsípnie a magyar állam Világbank mellett működő választott bírósága előtti perképviseletre szóló megbízását is – igaz, nem egyedül, hanem a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Irodával együtt, ami szakmailag irigyelt és több mint kétmilliárd forintos megbízás volt.

Szintén a Modern Városok Program keretében, fideszes felügyelet alatt újítják fel a soproni uszodát is. A munkát a West Hungaria Bau Kft. (WHB) végzi. A cég a győri milliárdos, Paár Attila kezében van. 2016-ban 25,4 milliárd forintos árbevétele volt a vállalatnak, a nyereség elérte a 2 milliárd forintot, a tulajdonosok 1,1 milliárdot vettek ki osztalék formájában. Paár Attila érdekeltsége az utóbbi években összefonódott Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével is: 2015-ben a WHB vette meg Tiborczéktól a közvilágítási tendereket korábban folyamatos győzelmeket elérő Eliost, majd Tiborcz a WHB Ingatlan Kft.-ben egy rövid időre tulajdonosként saját névvel is megjelent. Úgy tudjuk, a kormányfő veje olyan üzletemberekkel is kapcsolatba hozható, akik más, soproni beruházásokban érdekeltek. Erről majd cikksorozatunk második részében olvashatnak.