Gazdaság hvg.hu 2018. október. 25. 09:20

Kiderült, hogy gyarmatosítaná-e a kormány Ghánát

A külügy szerint csak néhány élelmiszer-feldolgozó üzemről van szó, amelyek magánberuházások keretében valósulnak meg, de azt nem árulták el, hogy mely cégek lehetnek a szerencsések.

Nemrég mi is írtunk róla, hogy a magyar kormány érdeklődik a ghánai „egy körzet, egy gyár” program iránt, hogy feltárja a befektetési lehetőségeket. Ezt Szabó András helyi magyar nagykövet nyilatkozta még néhány hete, akkor arról is beszélt, hogy hat projektet nemsokára be is indítanak a térségben. Akkor a diplomata nem árult el sokat az épülő gyárakról, csak annyit, hogy a megállapodásokat hamarosan aláírják, és hogy a – minden esetben magán – beruházások többsége az élelmiszer- és a húsfeldolgozó szektorban valósulhat meg.

Az ügyről azóta nem sok minden derült ki, ezért Ungár Péter, az LMP képviselője ,,A kormány gyarmatosítaná Ghánát?" címmel írásbeli kérdést nyújtott be Szijjártó Péter külügyminiszternek. A politikus azt szerette volna megtudni, hogy milyen szektort érintenek a beruházások, milyen hatástanulmányok készültek ezzel kapcsolatban, és hogy az állam milyen mértékben kívánja támogatni a projekteket.

A kérdésre Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár válaszolt, elég szűkszavúan. Ebből kiderül, hogy a kormány a „releváns magyar képességeket felmérve” egyelőre élelmiszer-feldolgozó üzemekben gondolkozik, ezek létesítését szeretné ösztönözni. Menczer kiemeli, hogy egyelőre a magyar állam finanszírozási szerepe nem merült fel, és az Eximbank kötött segélyhitelrendszerének sincs semmi köze a beruházásokhoz. A megvalósíthatóságot az államtitkár szerint a konkrét üzleti tervek tartalmazzák. Azt, hogy mely magyar cégek vesznek részt a beruházásokban, nem árulta el az államtitkár.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.