A szigetországban tanulni készülőknek nincs mitől tartaniuk.
Az alacsony képzettségűek bevándorlásának korlátozására készül a brit kormány a Brexit után – erősítette meg a BBC-nek adott interjúban Theresa May kormányfő. A terv lényege az, hogy az EU-ból munkavállalás céljából érkezők nem részesülnének kedvezményes elbírálásban a máshonnan származókhoz képest, ehelyett az új szabályozás a képzett munkaerő alkalmazását részesítheti előnyben.
A javaslatról nemrég döntött a londoni kormány is, ám részleteket azóta sem lehet tudni róla. Így tehát nem világos egyelőre, hogy milyen munkakörök vagy végzettségek esetén részesülnének kedvezményesebb elbírálásban a vízumkiadásnál az európaiak. Azt sem tudni, hogy a rendszer kölcsönös lenne-e, vagyis az EU országai hasonló korlátozást alkalmaznának-e a britekkel szemben. May most arról beszélt a BBC-nek, hogy a Brexit utáni kapcsolatokról szóló megállapodás tartalmazhat egy kölcsönös mobilitási záradékot.
"It is not in the national interest to have a general election" - PM Theresa May tells @BBCBreakfast https://t.co/CNATObuLrV pic.twitter.com/2t9s6sKejY
— BBC News (UK) (@BBCNews) October 2, 2018
A készülő szabályozás a brit kormányfő keddi vázlatos ismertetése szerint a Nagy-Britanniában hosszabb távon dolgozni kívánó külföldi munkavállalók számára minimálkeresetet írna elő a letelepedés engedélyezése fejében. Ennek szintjét Theresa May egyelőre nem fedte fel, de a brit sajtóban 20 ezer fonttól 50 ezer fontig (7,3-18,2 millió forint) terjedő éves bérezési minimum előírásáról olvashatók találgatások. A brit kormány ezzel is a magasan képzett külföldi munkavállalókat igyekszik előnyben részesíteni.
A kabinet javaslatai szerint a munkavállalók családja is tartózkodási engedélyt kaphat, de csak abban az esetben, ha segíti őket a munkaadó. A tanulni szándékozók létszámát nem kívánja korlátozni a kormány, amely arra is ígéretet tett, hogy a már most a szigetországban dolgozók vagy tanulók jogait nem kívánja csorbítani.
A brit üzleti szektor szakmai szervezetei jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül. A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) azt közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett. A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.A brit kormány szívesen látja a magyarokat a Brexit után is
Év végéig kiderül, hogyan lehet munkát vállalni a jövőben az Egyesült Királyságban - erről beszélt a hvg.hu-nak a brit Brexit-ügyi miniszter helyettese. Lord Callanan szerint nem fog csúszni a kilépés, még akkor sem, ha nincs addig megállapodás.
Jelenleg az uniós polgárok mindenféle korlátozás nélkül vállalhatnak munkát a szigetországban, míg a világ többi országa esetében speciális vízumokat adnak ki engedélyként, ezek egyikét a képzett munkaerő számára, amelynek a kiadását legalább 30 ezer fontos éves jövedelmet ígérő állásajánlat meglétéhez kötnek a hatóságok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.