Gazdaság hvg.hu/MTI 2018. szeptember. 30. 11:08

Klímaváltozás: naponta 15 százalékkal több magyar hal meg a hőhullámok idején

Egy friss tanulmány szerint Magyarországon az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot, a betegek, az idősek és a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben.

Az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálta egy magyar kutatócsoport, és ijesztő eredményre jutottak: a nemrég kiadott tanulmány szerint a klímaváltozás nem csak környezetünkre, de az egészségünkre is hatással lehet. A kutatócsoport 16 éven keresztül vizsgálta az éghajlatváltozás emberi szervezetre gyakorolt hatásait, és kiderítették, hogy a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik.

A tanulmány szerint hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal megemelkedik. Megyei szinten ez 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek. A legnagyobb veszélyben a krónikus betegek - közöttük is a keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők - valamint az idősek és a gyermekek vannak.

A klímaváltozás miatt több olyan betegség is gyakoribbá válik, amelyet rovarok terjesztenek, így például a kullancsok okozta Lyme-kór lesz egyre gyakoribb, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is. A meleg a mikrobiális fertőzéseknek is kedvez: meleg időben gyakoribban a mérgezéses esetek, amelyeket általában romlott ételek okoznak. A tanulmány megjegyzi, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére. 

A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, a parlagfű pedig akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert. 

A szerzők szerint a felmelegedésre az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Alapvető lenne, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben, így a kórházakban és a rendelőkben is, mivel a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.