Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A miniszterelnök ezúttal nem tudta meggyőzni az európai politikusokat; kiderült, miként zajlik majd az utolsó óraátállítás; mindenki azt próbálja kideríteni, hogyan pusztulhattak százával a sertések a tiszaföldvári telepen. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kétharmados többséggel megszavazta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, így elindulhat a 7. cikkely szerinti eljárás. Orbán Viktor stratégiája most nem jött be, pedig nagy gyakorlata van abban, hogy az EP képviselőit győzködje az igazáról – azt is bemutattuk, hogyan jutott el az erős Európa jelszavától addig, hogy Sorost szidja mindenért -, most azonban még a saját pártcsaládjában sem tudta megszerezni a többséget. A fideszesek a döntés után azt mantrázták: nem volt szabályos a szavazás, mert a tartózkodásokat nem vették figyelembe, ám a voksok összeszámlálása pontosan úgy történt, mint az EP eddigi minden szavazásán, miután az intézmény jogi szolgálata megállapította, hogy ez a szavazás nem tartozik az alapszerződésben meghatározott különleges esetek közé.
Azt szinte biztosra vehetjük, hogy a magyar szavazati jog megvonásáig nem fog eljutni az ügy – a lengyel kormány bejelentette, hogy megvétózná ezt –, de a döntésnek így is nagy a súlya. A magyar kormánypárt egyrészt elszigetelődik még a mérsékelt jobboldaltól is, az Európai Néppárt vezetői néhány kivétellel egymás után álltak be a magyar kormányt elítélők sorába. De az állásfoglalás az Európai Bizottság kezébe is fegyvert adhat, ha később valamilyen módon az igazságszolgáltatás függetlenségéhez akarja kötni az EU-támogatásokat. Igaz, Sargentini azt nyilatkozta a szavazás után: nem akarja, hogy pénzt vegyenek el Magyarországtól.
2019-ben fogják utoljára átállítani az órákat az EU-ban, de azt már minden ország kormánya maga döntheti el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást alkalmazza. Arról, hogy Magyarország a téli vagy a nyári időzónát választaná, még nincs döntés.
Nagy a vita, hogy mi volna a jobb, télen sötétben járni dolgozni vagy már február közepén világosban hazajutni. Azt a kérdést viszont kevesen teszik fel: ugyan miért is kellene reggel 8-ra vagy 9-re bejárni a munkába? A téma kutatói szerint az ideális a 10 órás kezdés lenne, és egyre több cég fogékony arra, hogy a dolgozóinak rugalmasabb munkaidőt kínáljon. De akármit is tegyenek a vállalatok, az iskola kegyetlen, és amíg a gyerekeket arra kényszerítik, hogy reggel 8-ra beérjenek, a szülők sem engedhetik meg maguknak a későn kelést.
Szombaton volt tíz éve, hogy összeomlott a Lehman Brothers, az Egyesült Államok legnagyobb bankcsődjének napja a válság kezdeteként vonult be a történelembe. A krízis nagyjából mostanra ér véget, ezt azonban akkor még nem sejtette senki. A 2008. szeptemberi lapokat bújtuk, és meglepődtünk, mennyire nem. Úgyhogy érdemes most figyelni azokra, akik a válság tízéves évfordulóján egy újabb krachot látnak kibontakozni.
Volt, aki attól tartott, akár 240 forintig is gyengülhet az euró, de az ingatlanpiac stagnálását csak egy-két évre tették, és több szakértő úgy gondolta, Magyarország némileg szigorúbb hitelezéssel megúszhatja a vihart. Ma már tudjuk, nem így történt.
A hét képe: az egy főre jutó GDP eloszlása Európa régióiban. Kékkel az uniós átlag fölött teljesítő helyek, lilával az átlag alattiak.
A sokat látott sertéstartók is csak hüledeztek a felvételeken, amelyek disznótetemekről készültek Tiszaföldváron. Többek szerint ha valósak a nyilvánosságra került képek, akkor garmadával hághatták át az előírásokat. A város polgármestere nem hivatalos információkra hivatkozva azt közölte: a kánikulában meghibásodott szellőző miatt pusztulhattak el a sertések.
Ellátogattunk a lakossági fórumra, amelyet az önkormányzat hívott össze. Ott aztán rendőrségi feljelentésről, bizonyítatlan állatkísérletről, bűnbakkeresésről is záporoztak a hozzászólások. De még egy levágott disznófül is az asztalra került.
Felújítanák az országban található 260 ezer üresen álló falusi portát, melyek között rengeteg Kádár-kocka található. Ezeket ledózerolnák, és korszerű ökoházakat építenének, majd mezőgazdasági termelés is indulna a hozzájuk tartozó területeken – írta Raskó György, az ökofalu-hálózat ötletgazdája.
A programhoz állami támogatás nem jár, de befektető talán akadna. Augusztusig nyolc falu és község jelentkezett, hogy részt venne a falurehabilitációs programban. A jelentkezők többsége észak-magyarországi, de Csongrádból is beszállt három falu. A program nem a szegényebbeket célozná meg, hanem azokat, „akik akarnak, képesek, tudnak vállalkozni és fiatalok”.
Megroggyant az egyeurós bolthálózat. A One Euro Marketnek néhány évvel ezelőtt, a fénykorában még harmincnál is több üzlete van, most viszont a G7 kiderítette, hogy nem csak áruhiány van a cégnél, hanem ennél sokkal nagyobb a baj.
A vállalat adószámát már tavaly törölték, idén január óta szerepel azoknak a listáján, ahol 100 millió forint, fél éven túli adótartozást halmoztak fel, május óta pedig NAV-végrehajtás is van ellene. A cég árbevétele a 2015-ös 9 milliárd forintról tavalyra 18 millióra zuhant.
Több befolyásos, az orosz államhoz szorosan kötődő orosz állampolgár is részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak – derült ki. A Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta nyomozása arra jutott: üzletemberek, képviselők, sőt, az orosz hírszerzés főnökének családja is magyar papírokat kaphatott.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ mindenesetre cáfol. Mint kérdésünkre megírták, mindenkit átvizsgáltak, aki a letelepedési kötvényprogramban részt vesz, egyiküknél sem találtak nemzetbiztonsági kockázatot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
