Az argentin központi bank csütörtökön 45 százalékról 60 százalékra emelte az irányadó kamatot, hogy ellenőrzés alatt tartsa az inflációt és megállítsa a peso mélyrepülését. Az éves infláció több mint 31 százalékra nőtt és a peso értékének több mint 20 százalékát vesztette el a dollárhoz képest az utóbbi két nap alatt.

Szerdán 7 százalékkal, csütörtök reggel pedig további 12 százalékkal gyengült a peso a dollárhoz képest, ami azt jelenti, hogy az év eleje óta több mint 50 százalékkal értékelődött le. 

Az IMF a monetáris és a fiskális politika szigorítására szólította fel az argentin kormányt a peso értékvesztése miatt, ezután következett a kamatemelés.

A befektetőket nem győzte meg az újabb kamatemelés, a peso árfolyama meredeken zuhant a döntés után is. Helyi idő szerint csütörtök dél körül egy dollárért már 40,25 pesót kellett adni, több mint 21 százalékos mínuszban állt az árfolyam. Január első hetében még 18,56 pesón forgott a dollár.

A peso drámai mértékű értékvesztése olyan aggodalmakat keltett, hogy a kormánynak nehézségei lesznek a 2019-ben lejáró adósságok visszafizetésével. Argentínának jövőre 24,9 milliárd dollár értékű, pesóban és külföldi devizában denominált államkötvényt kell kifizetnie.

Az argentin kormány olyan külső tényezőknek tulajdonítja a peso leértékelődését és súlyosbodó devizapiaci helyzetet, mint a török és a brazil válság. Emellett a kirchnerista korszak (2003-2015) kormányzati tisztségviselőit és nagyvállalkozókat érintő korrupciós botrány is rontotta a befektetők bizalmát. A gazdasági nehézségek azonban már tavaly decemberben elkezdődtek, amikor a befektetők kételkedni kezdtek abban, hogy a kormány elkötelezett az infláció elleni küzdelemben.

Az argentin peso sokáig túlértékelt volt a dollárral szemben, mert valutakorlátozások voltak érvényben, de a Mauricio Macri-vezette 2015-ben felálló jobbközép kormány szakított ezzel a politikával és áttért a lebegtetésre.