Előbb-utóbb mindenki megérzi a forintgyengülés hatásait, ezekhez jön hozzá a cafeteria megnyirbálása.
Az MNB elkésett a beavatkozással, és minél tovább lazsál, annál többet kockáztat – így látják az e heti HVG-nek nyilatkozó szakértők a forint helyzetét. A Magyar Nemzeti Bank egyik korábbi vezetője úgy fogalmazott:
Most a jegybanki vezetők valószínűleg ülnek egy sarokban, és drukkolnak, hogy ne szálljon el a forint. Mert amíg csak ilyen tempóban és eddig gyengül, akár még indokolható is, hogy nem avatkoznak be.
Ennek ellenére pánik nincs. Trippon Mariann, a CIB elemzője azt mondta a lapnak: három hét alatt gyengült a forint 320-ról 330-ra az euróhoz képest. Az értékvesztés fokozatos, de az iránya egyértelmű. A hét eleji 330-as árfolyamról aztán erősödött is a forint, most már újra 325-nél jár az árfolyam, de ez még mindig sokkal gyengébb, mint amilyen szinten a pénzünk évekig állt.
Az MNB beavatkozására még várni kell. Jaksity György, a Concorde elnöke arról beszélt: mivel a régióban Magyarország fizeti a legkevésbé vonzó hozamokat a befektetőknek, öngerjesztő folyamat indulhat be. A leértékelés inflációhoz, az pedig a reálhozamok további csökkenéséhez vezethet, így még több befektető vonulhat ki.
Abban szinte minden szakértő egyetért, hogy a forint tartós gyengesége, hacsak nem szakad be súlyosan az árfolyam, fél-egy éves távlatban 4-6 százalékos inflációt hozhat. A közvetlen hatásokat bárki rögtön megérzi, az áttételeseket, például az importcikkek drágulását csak tippelni lehet.
Részletek az e heti HVG-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.