Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A múlt héten Soros György, a hétvégén Kötcsén pedig Orbán Viktor riogatta hallgatóságát azzal, hogy nyakunkon az újabb európai válság. A kormány tagjai maradéktalanul át is vették ezt, ennek szellemében készül a jövő évi költségvetés. De tényleg el kell kezdenünk spájzolni?
Új európai válságot vizionált Kötcsén Orbán Viktor, és emiatt spórolásra szólított fel. Az ATV kiszivárgott információk alapján írt arról, hogy a miniszterelnök szerint a külső környezet változása miatt, ha megszorításokra nem is, de mindenképpen a nadrágszíj meghúzására kényszerülhet a kormány.
A miniszterelnök éppen saját minisztereit szólította fel takarékoskodásra. Orbán az ATV szerint világossá tette: a most készülő költségvetésben „miniszterei ne is kérjenek tőle plusz 10-20 milliárdokat, mert nem ad”. Ez azt is jelentheti, hogy aligha lesz több pénz az egészségügyre vagy az oktatásra.
Ám az, hogy spórolást vár el kormányától, az Európai Bizottságnak is üzenet lehet. Brüsszel ugyanis a legutóbbi országjelentésében éppen azt nehezményezte, hogy a magyar kormány letért az adósságcsökkentés vállalt útjáról. Márpedig Orbán Viktor semmit sem szeretne kevésbé, mint egy újabb eljárást a túl magas hiány miatt.
Aki azonban arra számított, hogy a kormány mindjárt neki is áll azoknak a reformoknak, amelyeket a bizottság szintén évek óta mantrázik – például az oktatás, a foglalkoztatáspolitika vagy az egészségügy terén –, az nem Kötcsén kapta meg a vágyott választ.
Az mindenesetre sokatmondó, hogy a miniszterelnök azt is kizártnak tartotta, hogy az év vége a pénzosztás időszaka lesz, és például az egyházak több tízmilliárd forintot kapnak.
Mielőtt mindenki a szívéhez kapna: az egyházaknak például tavaly év végén juttatott százmilliárd forint a költségvetésen belül átcsoportosított pénz volt, és akkor például a közmunkaprogramban vagy a lakástámogatásoknál megmaradt pénzeket szórta ki a kormány.
Túltolták?
Tény, hogy a társasági adó csökkentése és az, hogy az adó jelentős részét sport- és egyéb célra lehet adományozni, visszafogta az adóbevételeket. A világrekorder áfa a növekvő fogyasztás miatt ezt kompenzálja, így összességében tavaly 200 milliárd forinttal volt több az adóbevétel, mint egy évvel korábban. Ha azt vesszük, hogy nagyjából ekkora tételt szórt ki a kormány az év végén, nem is tűnik olyan soknak.
A biztonságot növeli, de a mozgásteret szűkíti a tartalékolás is. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a Kormányinfón már arról beszélt: élénkítés helyett a kormány tartalékolni fog, ennek jegyében 50 százalékkal emelni kívánják a költségvetés általános tartalékát. Ez az idei költségvetésben 170 milliárd forintos tétel, vagyis – a céltartalékok nélkül – jövőre 255 milliárdot tehet félre az állam az Országvédelmi Alapba és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre. Hogy – mint Gulyás fogalmazott – felkészüljön az eurózóna stabilitási kockázataira, az egyes országok politikai instabilitása és az amerikai vámintézkedések hatásaira.
Soros kottájából?
Orbán Viktor néhány nappal Soros György után fejtette ki azt, hogy szerinte pénzügyi válság van kibontakozóban. Amíg az üzletember ezt részben az EU egzisztenciális válságával, részben a dollár erősödésével magyarázta, Orbán az adósságszint emelkedésével jött elő. Az, hogy a világ adósságállománya csúcson van, nem újdonság, ám nem is kell feltétlenül tartani tőle, legalábbis addig, amíg ez nem jár együtt brutális kamatemelkedéssel.
Orbán ehhez képest az ATV szerint azzal riogatta hallgatóságát, hogy a francia államadósság 72 százalékról 80 százalékra nőtt, ami „figyelmeztető jel arra nézvést, hogy el fog tűnni az olcsó pénz”. A francia államadósság valóban magas, 80 helyett a GDP száz százalékához közelít – mellesleg a válság kezdete, 2008 óta folyamatosan nő, tehát új jelenségről nem lehet beszélni. Az EU vezetőinek azonban kisebb gondja is nagyobb ennél, különösen, mióta Emmanuel Macron reformjai beindultak.
Sokkal aggasztóbb az olasz helyzet, amivel nyilvánvalóan Orbán Viktor is tisztában van, és nem is csak az ott 130 százalékot meghaladó adósság miatt. Hanem főleg azért, mert a nyakig eladósodott országot jelenleg vezető euroszkeptikus, szélsőséges politikai erőkben egy pillanatig sem bíznak meg a pénzpiacok.
Az aligha véletlen, hogy Orbán nem az olaszokkal példálózik, hiszen a két kormány jó viszonyra törekszik, és nem csak a menekültügyben. Matteo Salvini olasz belügyminiszter el is beszélgetett erről Orbán Viktorral, a helyi sajtó pedig már az EU-ban formálódó „magyar-olasz tengelyről” ír.
Ehhez képest Soros György éppen amiatt aggódott a napokban, hogy Salvini és kormánya túl közel áll az orosz vezetéshez.
Emiatt mondjuk az olaszok nem fognak összeveszni Orbán Viktorral.
Satuban
Más kérdés, hogy a magyar kormányfő szerint a válság egyik oka éppen Vlagyimir Putyin – persze nem a saját hibájából, hanem mert a nemzetközi közösség szankciókkal sújtotta. Ezért ismét arról beszélt, hogy fel kellene oldani ezeket a büntetőintézkedéseket, ám maga sem bízik abban, hogy ez egyhamar megtörténik.
Ezt azonban csak súlyosbítják a magyar kormány másik kedvencének, Donald Trump amerikai elnöknek a piacellenes intézkedései – Orbán úgy fogalmazott, hogy „beszorulunk Trump és Putyin közé”. Van vesztenivalója Magyarországnak a satuban: az EU ellen is alkalmazott vagy a luxusautókra tervezett védővámok ugyanis súlyosan érinthetik a német ipart. Márpedig ha a Mercedesnek vagy az Audinak romlik a helyzete, azt az exportorientált magyar gazdaság is meg fogja érezni.
Nem arra kell azonban gondolni, hogy a 2008-ashoz hasonló válsággal kell szembenéznie Magyarországnak, inkább arra kell számítani, hogy mégsem lesz 4 százalék felett a növekedés szintje. Megint érdemes idézni Gulyás Gergelyt, aki kedden már azt mondta: tartható a 4 százalék feletti GDP-növekedés, ha egy egész Európát érintő gazdasági válság nem következik be.
A demográfiai fordulat
A pénzbőségen kívül a laza monetáris politikának is meg vannak számlálva a napjai – érvelt Orbán. Ha van valaki, aki ezzel tisztában van, az Matolcsy György jegybankelnök, aki az MNB élén maga is indított egy ingyenhitelprogramot (Növekedési Hitelprogram – NHP), és rekordalacsony szinten tartja az alapkamatot. Az NHP – amelynek célja az volt, hogy beindítsa a válság után pangó vállalati hitelezést – már lezárult, és lassan az alapkamatot is el kell kezdeni emelni. A 0,9 százalékos alapkamat elemzők szerint 2019 végéig maradhat, ha viszont emelkedni kezd, azt – egyéb ösztönzők vagy állami támogatás híján – a többi kamat is követheti.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a forint már most a korábbinál alacsonyabb sávba ragadt be, és egy euróért már majdnem 320 forintot kell adni, valóban szűkülhet nem csak az állam, hanem a magánemberek és a kisebb cégek mozgástere is.
Pénzre pedig szükség van, például a demográfiai fordulat finanszírozásához. A sokat emlegetett cél eszközeiről eddig sok szó nem esett, Kötcsén pedig Orbán megint Matolcsy György régi érvelését hozta elő, amikor az ATV szerint arról beszélt, van lehetőség a demográfiai fordulat finanszírozására, és ezt a multik és a bankok fizetik meg.
A jegybankelnök néhány hónapja azt fejtegette, hogy a kormány a „multikkal és a bankokkal fizettette meg a demográfiai fordulatot és a családtámogatási rendszert”.
Ezzel ő arra utalt, hogy a 2010 után bevezetett – és máig meglévő – különadóknak azért van létjogosultságuk, mert azzal pótolta ki a kormány az szja-csökkenés miatt kiesett, 700 milliárd forintos adóbevételt. Orbán Viktor mondatából tehát arra lehet következtetni, hogy ezek maradnak is – május közepén, pénzügyminiszteri kinevezését megelőző parlamenti meghallgatásán egyébként erről beszélt Varga Mihály is. De hogy ez milyen fordulathoz lesz elég, azt egyelőre nem nagyon látni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
