Jönnek a robotok, elveszik a munkát, a kormány és az iskolák pedig tehetetlenül nézik, mi történik.
Kényelmes helyzetbe hozta a robotgyártók marketingeseit az országszerte több tízezres munkaerőhiány – olvasható az e heti HVG-ben. A digitalizáció a jelenlegi munkahelyek felét veszélyezteti, miközben óriási károkat okozott az elmúlt évek visszafogott oktatási költségvetése.
Nemzetközi összehasonlításban nehéz olyan mutatót találni, amelyben Magyarország ne átlag alatt teljesítene a versenyfutásban, hol képesek értelmesen befogadni az új ipari technológiát. A felkészülés a robotok érkezésére a gazdagabb országokban sem egyszerű, ehhez képest a magyar iskolarendszerben egy múltba tekintő, centralizált, a lexikális tudást előnyben részesítő ellenreformot hajtott végre a kormány, azt pedig alig támogatja, hogy a cégek szakképzésre küldjék a dolgozóikat.
Ráadásul a robotizáció nem csak addig tart, amíg nincs elég hús-vér dolgozó. Egy közép-dunántúli autóipari beszállítónál például épp most épül olyan gyártócsarnok, amelyben csak 20 ember fog dolgozni, pedig a kapacitása akkora, mint a már meglévő csarnoké, ahol 360 embert foglalkoztatnak. A többi munkát robotok végzik el, akkor is, ha időközben felszabadulna munkaerő. Így pedig egy csapásra megszűnhet az olcsó bérű országok előnye is.
Részletek az e heti HVG-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.