Egy tíz éve húzódó ügyben elégelte meg a tétlenséget Brüsszel.
Beperel az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt – jelentették be csütörtökön Brüsszelben. A bizottság még februárban jelezte, hogy a törvénymódosítások elmaradása miatt bíróság elé viheti a kötelezettségszegési eljárásokat, sőt, még engedékeny is volt, hiszen akkor március közepére ígérte az eljárás megindítását.
Az ügy azonban jóval korábbra nyúlik vissza: a törvénymódosítás határideje 2008 volt, akkor indult az eljárás, ám az országok azóta sem tettek semmit. Az Európai Ügyek bizottságában ezen a héten tartott meghallgatásokon Ungár Péter LMP-s képviselő Trócsányi László igazságügyi miniszternek és az uniós ügyek koordinálásáért felelős Miniszterelnökség kijelölt új vezetőjének, Gulyás Gergelynek is kérdést tett fel ezzel kapcsolatban, ám érdemi válasz nem érkezett.
A Greenpeace a hírre kiadott közleményében azt jelezte: azt várja a kormánytól: tiltsák be itthon a súlyosan egészségkárosító lignit lakossági használatát, valamint az illegális hulladékégetést, és korlátozzák a szennyező dízeljárművek használatát; települési szinten pedig jelöljenek ki zöld zónákat, vagy vezessenek be szennyezésalapú dugódíjat a városi levegőminőség javítása érdekében.
Európában legalább évi 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz légminőség évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak – érvel az Európai Bizottság.
Amennyiben egy tagállam az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett országgal szemben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.