A Föld szinte minden országában meghaladja a légszennyezettség a WHO által meghatározott szintet
Magyarország sem kivétel, bár van, ahol sokkal rosszabb a helyzet.
Magyarország sem kivétel, bár van, ahol sokkal rosszabb a helyzet.
A légszennyezés továbbra is komoly problémát jelent Kínában, amely nemcsak az emberek életminőségét, hanem a gazdaságot is befolyásolja.
A nagyvárosokban legalább annyira szennyezett az épületek belső tereiben áramló levegő, mint a szabadban. Ez azonban, rengeteg egészségügyi kockázat mellett, akár kiaknázható lehetőségeket is jelent.
Hétfőn az iskolák bezárása mellett más intézkedéseket is hoztak, többek között korlátozták az építkezéseket és a dízelüzemű teherautók közlekedését.
Nem árt óvatosnak lenni, a veszélyes levegőminőség már az egészséges embereknél is légúti tüneteket okozhat.
A vizsgált 372 európai város közül Budapest 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyen szerepel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) levegő tisztaságát, szennyezettségét vizsgáló jelentése szerint.
A légszennyezettségnek számos káros hatása ismert, de van valami, amire talán kevesen gondolnának: egy friss kutatás szerint még a villámcsapások számát is növelheti.
Miért nem evidens, hogy Budapesten rosszabb a levegő, mint máshol az országban? Mekkora légszennyezettségi probléma valójában a járművek kibocsátása? Mik a jó megoldások, mik a látszatmegoldások? Fenntarthatósági podcastukban tisztáztuk a szennyezett levegő kérdéskörét.
A veszélyes mértékű légszennyezésben nagy szerepük van az erőtüzeknek és a gazdasági tevékenységek fokozódásának.
A norvég Airthings két eszközt vitt a Las Vegas-i CES 2024 vásárra. Mindkettő arra törekszik, hogy otthon egészségesebb levegőt lélegezhessen be az ember.
Egy új tanulmány szerint ha beszüntetnénk a fosszilis energiahordozók használatát, azzal évente milliók életét lehetne megmenteni.
A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira – állapította meg Semmelweis Egyetem friss kutatása. Az intézmény közleménye szerint az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.