Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Körvonalazódik egy furcsa pénzmosási ügy, ismét kiderült, mennyit érnek a magyar fociba ölt milliárdok, Orbán Viktor rövid, de lényegre törő levelet írt Márki-Zay Péternek. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Minden magyar hatóság cáfol és hárít abban a pénzmosási ügyben, amelyről a Magyar Nemzet írt. A lap szerint 3-4 milliárd euró vándorolhatott közel-keleti vagy szingapúri számlákra, hogy aztán strómanokon keresztül befektetésnek álcázva jusson vissza Magyarországra. Arról is írtak: az FBI tanúvédelmi programja véd az Egyesült Államokban egy magyar állampolgárt, aki Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában játszhatott szerepet.
A vádak nehezen bizonyíthatók, ám a helyzet valóban súlyos. A Magyar Nemzet cikkéből például az nem derül ki, hogy milyen időszakra vonatkozik a pénzmosás vádja, pedig ez fontos lehet, mivel az előző uniós támogatási ciklus egyik legnagyobb nyertese éppen a lap tulajdonosa, az akkor még Fidesz-közeli Simicska Lajos volt. Az sem bizonyítható, hogy „a kormány által ellenőrzött bankokból” vették fel azt a pénzt, amelyet készpénzben vagy az abból vásárolt gyémánt formájában juttattak külföldre. Az azonban egész biztosan mutatja a rendszerszintű problémát: a közbeszerzések túlárazása jó indítás ahhoz, hogy legyen miből lopni, és még most is lehetséges több milliárd eurót készpénzben mozgatni, miközben a szakértők szerint készpénzt egyre inkább már csak a legszegényebbek és a bűnözők használnak.
Meghalt Demján Sándor. A 74 évesen elhunyt üzletember már legalább 45 éve a magyar gazdasági élet meghatározó szereplője volt: 1973-ban ő indította el a Skála áruházláncot, majd 1986-ban ő alapította meg a Magyar Hitelbankot. A nevéhez fűződik a Gránit Pólus Csoport, a TriGránit Csoport megalapítása, ahogy a 2003-ban létrehozott Prima Primissima Díj is. Az 1996-ban átadott Pólus Center az ő beruházása volt, de a cége tulajdonában állt a WestEnd is. A Soroksári út neki köszönheti új arculatát, az ott álló új építmények, beleértve a Művészetek Palotáját és a Nemzeti Színházat is, mind Demjánhoz köthetőek, nem véletlen, hogy Parragh László MKIK-elnök azt javasolta, nevezzék át ezt az utat Demján Sándor útra. A mostani évtizedben már a visszavonulását készítette elő, a cégcsoportja egy részét eladta, a vagyona jelentés hányadát pedig jótékony célokra ajánlotta fel, de még így is a második leggazdagabb magyar volt.
Demján életművét még fél éve mutatta be a HVG részletesebben. Akkor arról írtunk: ha Magyarországon Mészáros Lőrincek lépnek a Demján Sándorok helyébe, akkor régen rossz. Demján ugyanis, bár politikai ragadozókkal is szívesen flörtölt, mégis autonóm volt, a saját teljesítményével gazdagodott meg, tett a sajtó függetlenségéért, és a nemzetközi mezőnyben is fontos szereplő lett.
Fényújság hirdette Londonban, hogy nyolcmilliárd dollárnak megfelelő összeg landolt Orbán Viktor baráti és üzleti körénél. A reklám a Reuters tényfeltáró cikkére hívta fel a figyelmet, amelyben azt részletezték, hogy 2010 óta miként gyarapodott a miniszterelnök köre.
A cikk tíz üzletembert és a hozzájuk köthető cégeket vizsgálta, például Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is kitüntetett figyelmet kapott. A nyolcmilliárd dolláros összeg csak az, amit a 2010 óta lezajlott közbeszerzéseken nyertek a kivételezettek.
A hét képe: az Onyx lett Magyarország első két Michelin-csillaggal jutalmazott étterme.
A világranglistán 136. Kazahsztántól és a nálunk papíron is jobb Skóciától is kikapott a magyar válogatott, mi pedig összegyűjtöttük, mi mindent hozott a magyar sport számára az Orbán-kormány elmúlt nyolc éve. A négy legnagyobb tétel – a stadionépítések, a tao-támogatások, a vizes világbajnokság és a visszavont olimpiai pályázat – költségei együttvéve az ezermilliárd forintot közelítik, de szemmel látható eredmény alig van.
Azt már a Fidesz-szavazóinak közel háromnegyede is belátta, hogy a stadionépítések ekkora mennyiségben teljesen értelmetlen pénzkidobást jelentenek. A tao-pénzeket névleg az utánpótlásra kellene fordítani, sok helyen mégis úgy ügyeskednek, hogy ebből fizetik az edzőket vagy a légiósokat. Aki pedig attól félne, hogy elfolyhat a közpénz, azt Mészáros Lőrinc nyugtatta meg: ez fizikai lehetetlenség.
Levelet kapott Márki-Zay Péter Orbán Viktortól. A hódmezővásárhelyi polgármester azért kereste meg a miniszterelnököt, mert Orbán még a helyi választási kampányban azt ígérte a Fidesz jelöltjének, hogy felújítják a város templomait. Ugyan nem a fideszes induló győzött, de Márki-Zay úgy gondolta, kipróbálja, mi történik, ha számon kéri Orbánon az ígéretet.
A miniszterelnök nem vitte túlzásba a választ: annyit írt Márki-Zaynak, hogy keresse meg a körzet parlamenti képviselőjét, Lázár Jánost.
Erdélyi magyarok, románok és balkániak is szívesen költöznek Nyugat-Magyarországra, hogy elvégezzék azokat a munkákat, amiket a helyiek nem szeretnének. A folyamat látványos és egyszerű: az „őslakosok” elmennek Ausztriába dolgozni, a helyükre pedig kell valaki, aki alacsonyabb fizetéssel is beéri, mint egy helybéli. Érkezik valaki távolabbról, és dolgozik egy darabig – hogy aztán minél hamarabb elmenjen inkább ő is Ausztriába.
A munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, de ennek ára volt: a lakásárak nőnek, és havonta kell betanítani az új dolgozókat. Sok munkaadót küld kényszerpályára az, hogy muszáj olcsóbbnak lenni Ausztriánál, viszont a munkaerő elvándorlása folyamatos.
Az arcára fagyott a mosoly Lázár Jánosnak és Fazekas Sándornak is. A két minisztert egy választási fórumon szembesítették székkutasi gazdák azzal, hogy a jelenlevők közül senkinek nem sikerült földhöz jutnia a településen, azokat a tehetősebb, távol élők vitték el.
Lázár ocsúdott fel először, azzal próbálta kivágni magát, hogy ő már az árverések kiírása előtt figyelmeztette a gazdákat, hogy mindenki licitáljon arra a területre, amelyet művel, a miniszter szerint akkor elkerülhették volna a mostani helyzetet. A két miniszter szerint az igazi probléma a bevándorlók állítólagos betelepítése: Fazekas arról beszélt, hogy talált egy passzust, amely szerint az ellenzékiek és az EU a vidékfejlesztésre szánt uniós pénzeket inkább a migrációra költenék.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
