A bevándorlás miatt- állítják azok a szakértők, akik a New York-i Bloomberg gazdasági portálnak nyilatkoztak. A tények: az elmúlt harminc év során Ausztrália lakossága 50%-kal nőtt, elsősorban a bevándorlás miatt. A most 25 milliós államban véget nem érő vita zajlik arról: kellenek-e a bevándorlók? A közvélemény-kutatók szerint a lakosság 40%-a szerint túl sok a bevándorló, a többiek szerint pont jó, illetve túlságosan kevés.  A populisták zéró bevándorlót akarnak. A konzervatívok, élükön Malcolm Turnbull kormányfővel kitartanak amellett, hogy jó, ha a jelenlegi irány folytatódik.

Az elmúlt pénzügyi évben 187 ezer bevándorló érkezett Ausztráliába. Ha a következő 30 évben is minden így megy tovább, akkor Ausztrália lakossága 11,8 millióval növekszik. A hatalmas területű országban ez nem tűnik túlságosan soknak, de minthogy a forró és száraz időjárás miatt több millió négyzetkilométer szinte lakhatatlan, ezért a populisták megállítanák a bevándorlást. Mire hivatkoznak? Egyrészt arra, hogy a bevándorlók miatt nem növekednek a bérek, hiszen az újonnan érkezők lenyomják azokat. Másrészt emelkednek az ingatlanárak- különösen a négy nagyvárosban: Sydney-ben, Melbourne-ben, Brisbane-ben és Perthben, ahol a lakosság nagyrésze él. Ráadásul itt megterhelik az infrastruktúrát.

Érdekes módon a populisták Ausztráliában nemigen hivatkoznak a közbiztonságra, mely Európában és Amerikában döntő fontosságú érvnek számít. Miért nem? A válasz a pontrendszer. Ausztráliában nemigen fogadnak be menekülteket, viszont szívesen látnak jó szakembereket. A bevándorlási pontrendszer az ország érdekei szerint rangsorolja a bevándorlókat: Milyen szakmája van? Mennyire jól tud angolul? Életkora? Egészségi állapota? Ezek a legfőbb kérdések. Ezen kívül le kell vizsgázni alkotmányos ismeretekből, vagyis ismerni kell azt társadalmi és jogi környezetet, amelybe a bevándorlónak be kell illeszkednie. Ez távolról sem jelenti azt, hogy fel kell adnia az identitásá,t hiszen a multikulturális társadalom hétköznapi realitás Ausztráliában. Már csak azért is, mert a pontrendszer eredményeképp a legkülönbözőbb helyekről érkeznek a bevándorlók.

Az első helyen India áll 21%-kal, a másodikon Kína 15%-kal. Ebben nincsen semmi meglepő, hiszen a világ két legnépesebb állama milliószámra exportálja polgárait külföldre. A harmadik helyen viszont Nagy-Britannia következik. Az egykori gyarmattartó állam, mely a fegyenceket küldte ide a XIX. században. Mit keresnek itt a britek mostanság? Pénzt! Egy pályakezdő brit doktor 50%-kal magasabb fizetésre számíthat Ausztráliában, mint otthon. Ráadásul a rendszer hasonlít a hazaihoz, nem úgy, mint az Egyesült Államokban. Ezért a brit orvosok jelentős része a diploma megszerzése után Ausztráliában kezdi meg a pályafutását, és nem otthon. Ezeket a brit doktorokat pótolják aztán a kelet-európaiak - köztük a magyarok - a szigetországban.

Ausztrália bevándorlási pont rendszerét sok helyen mintának tekintik: Donald Trump is erről szónokolt választási kampánya során. Nagy-Britanniában Boris Johnson, a jelenlegi külügyminiszter szintén erről áradozott a választások idején. Aztán persze kiderült: a gyakorlatban nem olyan egyszerű alkalmazni az ausztrál példát. Amely azért nem minden szempontból fest olyan szépen, mint ahogy a modell hívei állítják.

Az egy főre jutó GDP stagnál. Vagyis hiába növekszik a gazdasági teljesítmény, ha mögötte nem a hatékonyság javulása áll, hanem csak az, hogy növekedett a lakosság: többen dolgoztak és többen fogyasztottak. A második gond a viszonylag magas munkanélküliség: 5,5%. A bevándorlók tényleg gyakran elveszik a munkát a helyiektől vagy a korábban érkezőktől. A harmadik probléma az, hogy a siker elkényelmesít: nincs innováció, alig van új kezdeményezés.

Ezért aztán a tehetséges fiatal szakemberek, akiknek valamilyen új ötletük van, inkább kivándorolnak Amerikába. A be és a kivándorlás - úgy tűnik - örök probléma Ausztrália számára, de a globalizált világban ezt szinte természetesnek tekintik. Bár viták természetesen folynak a be és kivándorlásról, de azt kevesen kérdőjelezik meg, hogy Ausztrália hosszú recessziómentes gazdasági rekordja elsősorban a sok bevándorlónak köszönhető.