Tombol a kampány: a kormány rezsicsökkentés címen kioszt 12 ezer forintot a háztartások jelentős részének, a nyugdíjasok pedig újabb 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak. A hivatalos indoklás szerint ennek semmi köze nincs a választáshoz, az Erzsébet-utalványokat a húsvét, a rezsipénzt pedig a rendkívül hideg, sokáig elhúzódó tél miatt osztják – igaz, valódi tél alig másfél hétig volt. Az is kiderült: a postásoknak utasításba adták, hogy még a választás előtt ki kell vinni minden utalványt. Az Erzsébet-utalványok kiosztására 29,4 milliárd forintot, a rezsicsökkentésre pedig csaknem 50 milliárdot szán a kormány.

Orbán Viktor egykori energia-szakembere szerint a rezsicsökkentés csak egy átverés. Holoda Attila úgy számolt: egy átlagos család nagyjából évi 83 ezer forintot veszít azon, hogy a kormány a nemzetközi energiabeszerzési árak által indokoltnál drágábban adja a lakosságnak a földgázt, az áramot, illetve a távhőt, most pedig ebből 12 ezret visszaadnak. Azt pedig részletes elemzésben mutattuk be, mit adott a magyar energetikának Orbán Viktor, és mit kapott attól két kormányzati ciklus alatt.

Visszakerült az országon belülre Magyarország aranytartaléka. Az MNB összesen három tonnányi, 33 milliárd forint értékű aranyat szállíttatott vissza Londonból. A tartalék nem számít kimondottan soknak. Nem csak azért, mert a nyolc láda arany az azokat őrző fegyvereseknek a térdéig sem ért – a román vagy a lengyel aranytartalék közel 35-ször ekkora, de a szlovák államnak is tízszer annyi aranya van, mint Magyarországnak.

Még jó, hogy ez igazán nem is számít. Az 1970-es évekig valóban volt tétje, hogy mennyi aranya van egy országnak, azóta azonban inkább dollár-, később euróalapú állampapírban szokás tartalékolni. Még az MNB-hez közeli forrásaink is azt magyarázták egy éve, hogy az aranynak nincs megkülönböztetett jelentősége, most azonban már azt közölte a jegybank: az ország iránti bizalmat erősítheti a mostani lépés. Pedig az, hogy fizikailag hol van az arany, nagyjából akkor lehetne fontos, ha Nagy-Britannia hamarosan hadat üzenne nekünk.

Donald Trump beleállt a vámháborúba: az Egyesült Államok elnöke az acélimportra 25, az alumíniuméra pedig 10 százalékos védővámot vetett ki. Pedig egy nappal korábban több mint száz republikánus törvényhozó levelet írt az elnöknek arra kérve őt: gondolja át a vámtarifák ügyét, nehogy bajba kerüljenek az amerikai cégek és dolgozók.

Az EU már válaszolt is. Cecilia Malmström, az Európai Bizottság illetékese még az előtt, hogy Trump aláírta volna a rendeletet, bejelentette, hogy az unió súlyos vámot vethet ki például a Levi’s farmerekre, a Bourbonre, vagy épp a Harley-Davidsonra. Ezek nem csak egyszerűen ikonikus amerikai termékek: nagyrészt azokban az államokban készülnek, ahol Trump legközelebbi munkatársai küzdenek a szavazatokért.

A hét képe: Tiborcz István nagyon meglepődött, amikor megkérdeztük az Elios-botrányról.

hvg.hu

Nem az európai élvonalhoz felzárkózást alapozta meg az Orbán-kormány, sokkal inkább a hatalmát erősítette meg – így értékelte a HVG az elmúlt nyolc évet. 2010 és 2016 között tágult a legszegényebbek és a leginkább tehetősek közti olló. Az uniós források megelőlegezésével csúcsra futtatták a gazdaságot, és mivel a kormány 2019 közepéig az EU által beígért forrásokat az utolsó fillérig ki akarja fizetni, egy ideig még kitart a lendület. A kérdés csak az: mi lesz utána, a hazai össztermék átlagosan évi 4 százalékára tehető ingyenpénz nélkül?

Orbán Viktor az MKIK évnyitóján tett nagy ígéreteket. A miniszterelnök 2022-re teljes foglalkoztatást, a minimálbér és a nyugdíj évenkénti emelését, a munkáltatói adóterhek fokozatos csökkentését ígérte, Varga Mihály pedig ehhez még azt is hozzátette, hogy 3-5 magyar brand meg fog jelenni a nemzetközi gazdasági vérkeringésben. Matolcsy György pedig ugyanezen a rendezvényen azt jósolta: 2050-re utolérhetjük Ausztriát – hogy az ilyen ígéreteket mennyire lehet komolyan venni, azt jól mutatja, hogy Orbán Viktor nemrég 2030-ra ígérte Ausztria utolérését. Az kiderült a héten, hogy az Ausztriában dolgozó magyarok 95 százaléka semmiképp nem térne haza, pedig Lázár János nagyon megijedt attól, hogy milyen rémes állapotok vannak Bécsben, a világ egyik legélhetőbbnek megválasztott városában.

Három mondattal lerendezte a választ Polt Péter, amikor Mesterházy Attila az Elios-ügyben folytatott vizsgálatról kérdezte. Ezt sem vitte túlzásba: annyi derült ki, hogy januárban az OLAF ajánlása után különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt kezdett el nyomozni a magyar ügyészség, de arról, hogy találtak-e bármi gyanúsat a magyarok, a nyomozás érdekeire hivatkozva nem akart semmilyen információt sem kiadni. Egy másik kérdésre válaszolva közzétette: az OLAF ajánlásai után az elmúlt években 40 ügyben kezdtek el nyomozni a magyarok, ebből az Elios-ügy volt az egyetlen, amikor egy korábban megszüntetett nyomozást indítottak újra. Az Elios egyébként nemzetközi terjeszkedésbe is kezdene, Szlovákiában olyan céggel alapított leányvállalatot, amely itthon korábban a felcsúti közvilágítást újította fel.

Titkolóznak az érintett városok is. A közadatigénylésre 28 önkormányzat közül húsz nem adta ki, hogy milyen levelet kaptak az unió csalás elleni hivataláról, ezekből kilenc még csak válaszra sem méltatta az információt kérő újságírókat. Tiborcz István, az Elios egykori vezetője pedig azóta kerüli a nyilvánosságot, hogy kiderült, a gyanú szerint a volt cége szervezetten csalta el a pályázatokat. Majd amikor a héten mégis megtaláltuk őt, úgy megijedt kollégánk kamerájától, hogy egy szó nélkül elmenekült.

Jogellenesen bontották fel a zsebszerződéseket – mondta ki az Európai Bíróság. A testület két magyar ügyben hirdetett ítéletet, ezeket azért indították, mert a termőföld hasznosítására szóló haszonbérleti szerződéseket a kormány azonnali hatállyal felbontotta. Ha a cél a spekuláció visszaszorítása, azt kevésbé szélsőséges intézkedésekkel is el lehetne érni – olvashattuk az ítélet indoklásában.

Az Európai Bíróság döntése azt jelenti, hogy Brüsszel a külföldi földspekulánsok oldalára állt – reagált a Földművelésügyi Minisztérium, azon is könnyedén túllépve, hogy az Európai Bíróság Luxembourgban működik. A kormány szerint neki egyetlen célja van: védeni a magyar földet és a családi gazdaságokat a spekulánsoktól. Amint az egy korábbi összeállításunkból kiderült, annyiban tényleg igaza van a kormánynak, hogy néhány kiválasztott család nagyon jól járt a kormány családbarát földpolitikájával.

Először a riválisokat üldözték el Tasó László államtitkár kedvenc vadászai Hajdúhadházon, majd a terület gazdáival hosszú idő óta békésen megférő állattartókat próbálták elkergetni. A 25 juhász család élete pokollá változott, folyamatosan fenyegetik és feljelentgetik őket, noha évtizedek óta dolgoznak a szóban forgó legelőn.

A vadászati jogot évtizedeken át egy helyi vadásztársaság gyakorolta, velük jól megfértek a juhászok. Azonban a tájegységek bevezetésével újraosztották a területet, és azzal a vadászati jogot is – ez a problémás helyen ahhoz a vadásztársasághoz került, amelyben Tasó László a tiszteletbeli elnök. A politikus vadászai nem tűrik, hogy nyúlhajtásaikat juhászok zavarják. Az egyik juhász szerint már az is előfordult, hogy körbevették egyikük feleségét, mert éppen ő hajtotta ki az állatokat, és azzal fenyegették, hogy kényszervágásra viszik mind az ötezer birkát.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!