Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az ügyfél 12 milliós hitelkeretet kapott, de ténylegesen csak 8,1 milliót hívott le. A két alsóbb fokú bíróság nem tartotta jogosnak, hogy a bank végrehajtást kezdeményezett ellene, miután nem tudott törleszteni, a Kúria viszont igen.
Egy devizahites ellen végrehajtást kezdeményezett a bankja, ám az első és a másodfokú bíróság úgy találta, hogy az ezt elutasító ügyfélnek van igaza – írta a Magyar Nemzet.
A Kúria viszont felülbírálta a korábbi bírósági döntéseket arra hivatkozva, hogy a szerződés – egyébként különös módon – nem a tartozás összegét, hanem a 12 milliós hiteligényt rögzítette.
Róna Péter bankár, a New York-i ügyvédi kamara tagja úgy véli, hogy a Kúria törvénytelenül járt el a devizaadós kárára. Róna szerint a kölcsön csak a tényleges összegre vonatkozhat, nem a hitelkeretre, amelyet ez esetben nem használt ki az ügyfél.
Falus Zsolt, a Bankcsapda Egyesület nevű érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a bíróságok sajátságos jogértelmezése nem újdonság, és ha a konkrét ügyben az első- és másodfokú bíróság azonos módon, az adós mellett döntött, akkor nagyon alapos indok kellene annak felülbírálására.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
