A környezetvédők – élükön a Greenpeace-szel – magukon kivül vannak, és ez teljességgel érthető. Kínai cégek ugyanis újra megszerezték a jogot arra, hogy több százezer hektár értékes erdőt kivágjanak a kongói medencében. Ez a világ tüdeje, az Amazonas után a legnagyobb erdőség. Épp ezért 2002 óta külön törvény szabályozta a fakivágás feltételeit.
Csakhogy pénz beszél: a kínaiak így is elérték, hogy megkapják a hatalmas erdőterületek hasznosítási jogát. Ezt aztán – nemzetközi nyomásra – a helyi kormány visszavonta múlt augusztusban. A kínaiak valahogy kiügyeskedték, hogy most mégiscsak visszavonják a tilalmat. Kinshasában a világ egyik legkorruptabb kormánya az úr, ezért senki sem csodálkozik igazán.
A kínaiak mindenütt nyomulnak Afrikában. Senkit sem bírálnak, ezért a helyi kiskirályok imádják őket. Meg persze a pénzükért. Madagaszkáron – Afrika egyik legszegényebb országában – ugyancsak az erdőket szerezték meg. Szudánban és Dél-Szudánban az olaj kitermelésében érdekeltek. Itt kolóniákat is létrehoztak, a helyi fegyveres maffiák gyakran rabolnak el kínaiakat némi váltságdíj fejében. A kínaiak jelenléte Afrikában egyáltalán nemcsak gazdasági jellegű: ma már ők az első számú partnerei a fekete kontinensnek- emlékeztet a párizsi Le Figaro.
Zimbabwéban évtizedek óta jelen vannak: annak idején Kínában képezték ki azokat a gerillákat, akik a brit uralom ellen küzdöttek. Köztük Zimbabwe jelenlegi elnökét. A Krokodil becenévre hallgató Emmerson Mnangagwa alelnök úgy lett első számú vezető, hogy Pekingbe utazott. Ott elmondta az Afrikát jól ismerő kínai elvtársaknak: Mugabe elnök elmúlt kilencven éves. Kicsit szenilis már. Helyette neje kormányoz. Az egykori csinos gépírónő férje utóda akart lenni. Pekingben eldőlt: nem ő követi férjét, hanem az alelnök. Akit a kínaiak jól ismertek, hiszen ők képezték ki. Így lett Zimbabwe biztonsági főnöke, aki azért kapta a Krokodil becenevet, mert ellenfeleit olyan vizekbe dobatta bele, ahol hemzsegtek a krokodilusok...
A gazdasági és politikai nyomulás mellett Pekingben nem feledkeznek meg a hadseregről sem. Kína első külföldi katonai támaszpontja Dzsibutiban van – közel a Szuezi-csatornához. Dzsibuti koldusszegény miniállam – brutális elnyomó rendszerrel. Viszont stratégiai helyen fekszik. A kínaiakat csakis ez érdekli. Meg az, hogy Afrika a világ legdinamikusabban növekvő kontinense.
Christine Lagarde, az IMF főnöke minden évben megdicséri a fekete kontinenst, mert évente 5-6 százalékkal nő a GDP. Aztán persze azt is elmondja, hogy kicsit túlságosan sokat lopnak az elit tagjai. Kevés marad a népnek. Ezért is akarnak milliók menekülni Afrikából. A kínaiak viszont ezerszámra küldik az üzletembereket és a szakértőket, sőt az egyszerű munkásokat Afrikába. Ahol minden eladó. Így szerezhettek meg most 650 ezer hektár védett erdőt a kínaiak Afrika kellős közepén, Kongóban. (képünk illusztráció)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.