Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Már tizenegy éves korában dolgozott, s élete első felét szegénységben élte le Oleg Gyeripaszka, Oroszország egyik legbefolyásosabb oligarchája. Élete második fele már sokkal izgalmasabb.
Ha Oroszország valóban beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba, akkor az 50 éves üzletember lehetett a legfontosabb összekötő kapocs: Gyeripaszka – Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasa – legalább egy évtizedig alkalmazta lobbistaként Donald Trump egykori kampányfőnökét, Paul Manafortot.
Semmink sem volt, minden nap azon kellett gondolkodni, hogyan szerzünk pénzt élelemre és a tanulásra
– mesélte ritka interjúinak egyikében a Moszkvához közeli Dzserzsinszkben született orosz „alumíniumkirály” Oleg Gyeripaszka. Addig gondolkodott, amíg a Moszkvai Állami Egyetem fizika szakának elvégzése után, s a Plehanov gazdasági egyetem megkezdése előtt mérnök és fizikus társaival létre nem hozott 1993-ban egy olyan céget, amely alacsony oroszországi árakon vette meg a különféle nyersanyagokat, hogy azokat magas áron Nyugat-Európában adja tovább. Míg az ötlethez nem kellett különösebb tehetség, a kivitelezéshez viszont már igen: a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Oroszország teljes káoszba hullott, s csak az igazán ügyeseknek és kitartóaknak sikerült megszerezniük a szükséges exportengedélyeket.
A kitartást Gyeripaszka nagyszüleitől tanulta meg: míg fiatalon özvegyen maradt édesanyja dolgozott, az akkor még kisiskolás korban lévő leendő oligarcha nagyszülei falusi házában nőtt fel, s részt vett az állatok gondozásában, s a növények termesztésében. Első munkahelye egy gyár volt, ahol 12 éves korától nyaranta villanyszerelőként dolgozott.
A nyersanyag-kereskedelemből származó hasznot Gyeripaszka a szajanogorszki alumíniumüzem részvényeinek felvásárlásába fektette, s 26 éves korában – amikor már övé volt a gyár ötöde, őt nevezték ki vezérigazgatónak. A rendkívüli munkabírású üzletember gyorsan rendbe tette a hatékonynak aligha nevezhető üzemet, s hasonlóan tett az évről évre növekvő birodalmába kerülő újabb és újabb cégekkel: olvasztókkal, bányákkal, repülőterekkel, vagy autógyárakkal. Cégeit a Japánban tanulmányozott munkaszervezési elvek alapján szervezte át: a munkavállalókat is érdekeltté tette a termelékenység fokozásában és az új ötletek megvalósításában.
2007-re Gyeripaszka lett Oroszország leggazdagabb üzletembere – a Forbes üzleti magazin ekkor 28 milliárd dollárra becsült a vagyonát – s úgy tűnt, a RUSZAL alumínium feldolgozó, valamint a Bazovij Element, vagy, ahogy a világban ismerik a Basic Element holding, illetve az EN+ Csoport tulajdonosának vagyonát semmi sem fenyegeti. Ám ekkor ütött be a legutóbbi világgazdasági válság, s a birodalom hamarosan a tönk szélére került. Gyeripaszkának végül az állami tulajdonban lévő orosz banktól, a VTB-től kapott 4,5 milliárd dolláros hitel révén sikerült átütemeznie adósságait. A hitelhez pedig jó kapcsolatok kellettek, ezek pedig Gyeripaszkának megvoltak. Felesége, Polina Jumaseva, Borisz Jelcin egykori orosz államfő vejének – és bizalmasának, majd irodavezetőjének – Valentyin Jumasevnek a lánya, így Gyeripaszka a családi szálak révén került be az Oroszországot kormányzó „családba”.
A Kremlhez fűződő jó kapcsolat az után is megmaradt, hogy Jelcin Putyinnak adta át a hatalmat – a jelenleg is hivatalban lévő orosz államfő ugyanis elismerte, hogy Gyeripaszka nagyon sokat tett a haldokló orosz ipari vállalatok talpra állítása érdekében. Viszonyuk – legalább is a kamerák előtt – egyszer romlott meg, akkor is csak átmenetileg. Putyin ugyanis a válság csúcspontján ellátogatott Gyeripaszka egyik üzemébe – ahol az alkalmazottak sztrájkoltak a bérkifizetés elmaradása miatt – s az államfő csótányoknak nevezte azokat a tulajdonosokat, akik elmaradnak a jövedelmek kifizetésével. Gyeripaszka a kamerák előtt írta alá azt a dokumentumot, amelyben megígérte a gyár megőrzését, majd hogy teljes legyen a megaláztatás, Putyin visszakérte az aláíráshoz kölcsönadott tollát a láthatóan megzavarodott oligarchától. A jó viszony mellett egyébként az is kellett a VTB-hitelhez, hogy a Kreml megértette: az ország is jobban jár, ha Gyeripaszkának sikerül megmentenie birodalmát, s a legnagyobb orosz alumínium üzemek nem kerülnek a külföldi bankok tulajdonába.
A Putyinnal ápolt bizalmas viszony akkor is jól jött, amikor Moszkva, legalábbis az amerikaiak vádjai szerint, befolyásolni akarta a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét. A későbbi győztes, Donald Trump volt kampányfőnöke, Paul Manafort ugyanis hosszú ideije dolgozott Gyeripaszkának – amerikai források szerint évente 10 millió dollárt kapott azért, hogy Európában és az USA-ban népszerűsítse az orosz politikát, s Gyeripaszka és Manafort a kampány idején is többször találkozott egymással. Gyeripaszka közben tárgyalt Szergej Prihogyko orosz miniszterelnök-helyettessel is, s az egyik ilyen, az orosz-amerikai kapcsolatokat is érintő beszélgetés Gyeripaszka jachtján zajlott le. A beszélgetésről videó is készült, s ebből lett most botrány: az ellenzéki blogger, Alekszej Navalnij leleplező anyagot készített a nyilvánosan is elérhető videókből, s azzal vádolja Prihodkót, hogy miközben Gyeripaszka közvetített az oroszok és az amerikaiak között, a több napig tartó ingyenes vendéglátással meg is vesztegette a miniszterelnök-helyettest. Gyeripaszka azonnal bírósághoz fordult, s a bíróság – arra hivatkozva, hogy Navalnij megsértette az oligarcha személyiségi jogait – az anyag levételére utasította a bloggert. Navalnij nemet mondott, s ezért az orosz hatóságok elérhetetetlenné tették Oroszországban Navalnij internetes oldalát.
Gyerpiaszkának egyébként nem ez volt az egyetlen bírósági ügye. Néhány éve a közben Izraelbe távozott Mihail Csernyov perelte be őt, s azt állította, őt illeti a RUSZAL részvényeinek húsz százaléka. Végül kiderült, hogy a maffiával jó kapcsolatokat ápoló Csernyov valóban kapott pénzt Gyeripaszkától: az üzletember elismerte, hogy az első években rendszeresen fizetett védelmi pénzt a szervezett alvilágnak. A pert végül Csernyov elvesztette, ám mindenképpen rossz fényt vetett Gyeripaszkára, hogy kapcsolatban állt alvilági alakokkal. Részben ezzel magyarázható az is, hogy néhány évig Gyeripaszka nem kapott beutazási engedélyt az USA-ba.
Gyeripaszka – ellentétben a legtöbb orosz milliárdossal – nem kérkedik vagyonával, s miközben nagyon szeret olvasni, több százmillió dollárt adományozott különféle jótékonysági szervezeteknek. Elsősorban az oktatást támogató alapítványoknak utal pénzt, de sokat költött arra az alapítványra is, amely megmentette a 2014-es, Szocsiban megrendezett téli olimpia idején befogott, több ezer kóbor kutyát: az ivartalanított és meggyógyított négylábúakból külföldi gazdákhoz is sok került. Idejének nagyobbik részét Moszkva környéki kastélyában tölti, s két gyermeke kiválóan, brit akcentussal beszél angolul: az utódokra brit nevelőnő vigyázott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Igor Szecsin, a Kreml Darth Vadere
