Néhány hete rendőröket hívtak ki a hódmezővásárhelyi idősek otthonának néhány lakójára, egy átfarigcsált tartalmú röplap után nyomoztak. Az idősek egy csoportja a Fidesz jelöltjével szemben induló Márki-Zay Pétert hívta találkozóra, ahol megindult a panaszáradat.
„Néhány hete vasárnap kopogtattak a rendőrök” – meséli Farkas Erika, az otthon egyik lakója, aki először azt sem értette, hogy mit keresnek az egyenruhások. Aztán kiderült, hogy a postaládákba bedobott röplapok után nyomoznak, amelyeken a „miatyánkat” átszerkesztették „mianyánkra”. Ahogy Erika és lakótársa, Horváth László elmesélték, jegyzőkönyvet is vettek fel a rendőrük, de ők azóta nem kaptak semmiféle értesítést. Az eset után Farkas Erika felkereste az önkormányzati intézmény igazgatónőjét, aki az asszony állítása szerint azt elismerte, hogy ő hívta ki a rendőröket.
A döbbenetes történetet azon a találkozón mesélték el, amelyet az otthonban élő idős orvosprofesszor, Zoltán Örs Tamás szervezett, aki az utóbbi időben eljárt Márki-Zay Péter fórumaira, ott ismerkedett meg vele, és kérte, hogy menjen el az otthonba. A február 25-i választás kampányhajrájában a sok tervezett választási fórum közé szorította be Márki a találkát. Itt nagyjából harminc idős jelent meg az otthon lakói közül, ahol egyébként a 107 lakásban kétszázan lakhatnak. A lakók maroknyi csapata sorolta az őket ért sérelmeket.
Heti két ebédre futja
„Tavaly év elején bejelentették, hogy megemelik a szolgáltatási díjakat egyik hónapról a másikra” – magyarázta a nyugalmazott orvosprofesszor, Zoltán Örs Tamás, aki azt is elmondta, hogy a legfájóbb az volt számukra, hogy nem tekintették őket partnernek. A 2002-ben nyugdíjba vonult kutatóorvos és lakótársai azt szerették volna elérni, hogy a csomagba tartozó szolgáltatásokat tételesen árazzák be, és csak azért kelljen fizetniük, amit ténylegesen igénybe vesznek. Hegedűs Zoltán, Hódmezővásárhely alpolgármestere több ízben is leült az otthon képviselőivel tárgyalni, de nem jutottak dűlőre. „Hegedűs alpolgármester biztosan rendes ember, de ő is csak azt teszi, amit mondanak neki, így végül azt mondta, hogy ki lehet költözni, szerződést lehet bontani, ha nem tetszik” – tette hozzá az idős professzor, Zoltán Örs Tamás.
A térítési díjakat 13 ezer forintról 20 ezerre emelte fel az intézményt fenntartó önkormányzat még tavaly március elsejétől. Ez csak a szolgáltatási díj, mellette lakbért is fizetnek a lakók a lakás méretétől függően 9-12 ezer forint közötti összegben, a rezsi átlagosan 25-35 ezer forintra rúg, az étkezésről maguknak kell gondoskodniuk.
„50-60 ezer forintra jön ki összesen a fizetendő, a megmaradt összegből kell megoldanunk az étkezést és egyebeket” – avat be a részletekbe egy idős asszony, aki a 150 ezer forintos nyugdíjából kijön, nincs oka panaszra. Egy másik nő sem panaszkodik, bár az ő nyugdíja a férje után járó özvegyi nyugdíjjal együtt 120 ezer forint. Ő már inkább húzza a száját, mert a gyógyszereire is sokat kell költeni, ez havonta változó, de nagyjából átlagosan 10-15 ezer forintot elkölt a gyógyszertárban. „Hetente kétszer hozatok ebédet, azt beosztom” – mosolyog a nő, míg egy másik naponta hozat ugyan egy adagot, de azt a lakótársával osztja meg.
A Hódmezővásárhelyen tavaly megemelt díjak egyébként a környékbeli idősotthonokban megszokottakéhoz képest nem magasak, a megyében működő állami fenntartású intézményekben 60-80 ezer forintot kell annak fizetni, aki étkezést nem igényel, azzal együtt már 100 ezer forint körül vannak az árak. A magánotthonokban még ennél is durvább a helyzet, a milliós belépési díjak befizetése után is akár százezer forintot is meghaladja a bérleti díj, rezsi, étkezés, orvosi felügyelet biztosítása, a takarítás költsége. Tehát nem túl magasak a többihez viszonyítva az árak, de az, hogy váratlanul harmadával megemelték a díjat, nehezen csúszott le a lakók torkán, sokan csak családi segítséggel tudják azt kifizetni.
Hegedűs Zoltán: Évekig 420 ezer forintot hagytunk a nyugdíjasok zsebében
A tavalyi, a nyugdíjas lakópark térítési díjainak megemeléséről szóló vitákról több cikk is megjelent a helyi sajtóban. Ezekben Hegedűs Zoltán, alpolgármester úgy nyilatkozott több ízben, hogy éveken át egy fillért sem emeltek a díjakon, mert úgy gondolták, hogy a gazdasági helyzet nem engedi meg, de miután az javuló tendenciákat mutat, eljött az ideje az emelésnek, és még azt is hozzátette Hegedűs, hogy lényegében évente 420 ezer forintot hagytak az itt lakó nyugdíjasok zsebében. Még arról is cikkeztek, hogy a lakóparkban csak néhány nyugdíjas szítja a hangulatot.
Az önkormányzati lakóparkot 2016 nyaráig a Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Lakópark Közhasznú Nonprofit Kft. működtette, amely két évvel ezelőtt összeolvadt három másik szintén önkormányzati céggel, a menzát, a hulladékgazdálkodást és a városfejlesztést kézben tartó cégekkel. Bár a lakóparkot működtető cég a maga 50 millió forint körüli árbevételével éveken át nyereséges volt a cégadatok szerint, 2015-ben hirtelen veszteséget mutatott, a Hód Menza is stabil eredményeket hozott, a köztisztasági cég, mint más településeken is, küzdött az óriási veszteségekkel. (Az összevont cégek vezetője, bár a történet szempontjából lényegtelen, csak a Lázár János földjei köré épült vadászkastély miatt említjük meg, Kulik Jenő, a kastély egyik tulajdonosa.)
A díjakat az összevonás után fél évvel emelték meg. Akár magasak a díjak, akár nem, az biztos, hogy a hangulat akkoriban romolhatott meg az idősek otthonában, és mérgesedett el annyira, hogy három hete még a rendőrök is kivonultak a nyugdíjasokhoz.
A lázadók
Hova mennék?
– utal arra az egyik asszony, hogy az alpolgármester a tavalyi egyeztetéseket úgy zárta le, hogy fel is lehet bontani a szerződést, sokan várnak a beköltözésre. „Sok milliót fizettünk be, hogy ideköltözhessünk, ezt kaptuk cserébe, hogy fogjuk be a szánkat” – méltatlankodik Farkas Erika. Aztán sorolják a panaszokat, hogy például egyszer egy héten használhatják csak a tornatermet, hogy a tavaly átalakított házirendet nem beszélték meg velük, csak az orruk alá tolták, hogy írják alá, és szintén tavaly nyáron, amikor lakógyűlést akartak összehívni, azt a levelet kapták a jegyzőnőtől, hogy annak megtartásához nincsen joguk.
Végül aztán pár hete a postaládákba bedobálva találták a röplapokat, amelyen a „miatyánkat” valaki „mianyánkra” írta át. Ebből lett a galiba, ezért szálltak ki a rendőrök egy békés vasárnap délután. „Most aztán minden vasárnap félhetünk, hogy mikor zörgetnek a rendőrök?” – tette fel a kérdést végül Farkas Erika.
Kerestük az intézmény igazgatónőjét, de csak a helyettesével tudtunk beszélni, aki közölte, hogy ő maga semmit nem tud a feljelentésről, az igazgató pedig szabadságon van, nincs információja arról, hogy mikor fog munkába állni. A hatóságok látogatásáról kérdéseket küldtünk a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságnak is, a nemrégiben érkezett válasz szerint a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság rendelt el nyomozást rágalmazás miatt, amely magánvádas bűncselekmény. A bíróság feladat-meghatározása szerint a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság adatgyűjtést végzett az ügyben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.