Idén két számjegyű is lehet a bérnövekedés mértéke. A nyugdíjak ettől egyre inkább leszakadnak. Tíz év számai azt mutatják, hogy a megoldást nem lehet az államtól várni.
A Bankmonitor szakértői rendre megkapják azt a kérdést, hogy mire lehet számítani a jövőben, a nyugdíjak mennyire tudják a lépést tartani a keresetekkel. Az utóbbi 10 év tapasztalata az, hogy nem volt túl fényes a helyzet, hiszen a nettó keresetek 10-ből 6-szor jobban nőttek, mint a nyugdíjak. Ennek az oka az, hogy a vizsgált időszakban vagy vegyesen a keresetektől és az inflációtól vagy csak az inflációtól függött a nyugdíjak emelése. Egyszerű oka van annak, hogy a nyugdíjak emelése elmarad a keresetek változásától: óriási összegbe kerülne a fedezet előteremtése.
A legtöbbször azt vállalja az állam, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrzi, vagyis attól még, hogy nőnek az árak, a nyugdíjasok ugyanazokat a termékeket meg tudják vásárolni. Más szóval, ha a kenyér kilónkénti ára 270-ről 280 forintra emelkedik, még nem kell jobban meghúzni a nadrágszíjat, lesz elegendő pénz a rendszerint megvásárolt termékekre.
Az utóbbi években a nyugdíjasok legnagyobb szerencséje az volt, hogy a kormány rendre felülbecsülte a következő évre várható inflációt, ezért a valós infláció felett emelkedhettek a nyugdíjak. Pedig sok esetben a valóság az volt, hogy az árak inkább stagnáltak, mint nőttek. Így az a helyzet állt elő, hogy még a kismértékű áremelkedés ellenére is többet tudtak a pénzükből vásárolni a nyugdíjasok.
A tavalyi volt az első év, amikor ez a helyzet megváltozott, hiszen az év eleji 1,6%-os emelést novemberben (visszamenőleg) 0,8%-os emeléssel toldották meg, vagyis összességében 2,4%-kal bővültek a nyugdíjak, miközben az éves infláció 2,3% körül alakult. Ennél azért nagyobb volt a valós emelés, hiszen nyugdíjprémiumot és Erzsébet-utalványt is kaptak az ellátottak, de ezek a jogszabályok szerinti nyugdíjemelésen kívül esnek, ezért azokat csak megemlítjük.
A 2018-as évről is sokat lehet már tudni. Az biztos, hogy kormánydöntés értelmében januárban 3%-kal fog megemelkedni a nyugdíj, miközben a jegybank decemberi előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 2,5% körül alakulhat. Ilyen formában a központi bankhoz képest ismét nagyobb inflációval számol a kormány, ami a nyugdíjasoknál épp kedvezőbb helyzetet eredményezhet.
Egyik részről ez örvendetes, hiszen a nyugdíjak reálértelemben (inflációt is beszámítva) is nőni tudnak. Másrészről viszont továbbra sem változik meg az a helyzet, hogy a keresetek és a nyugdíjak közötti olló egyre szélesebbre nyílik. Az utóbbi két évben a nettó keresetek 8-13%-kal nőttek évente, és 2018-ban is bőven infláció feletti béremelkedésre van kilátás.
A társadalombiztosítás ilyen mértékű emelést nem bírna el, vagyis a jövőben arra érdemes berendezkedni, hogy jó esetben az inflációnak megfelelő emelést kapjuk meg. Ez ellen már idősebb korban nem sokat lehet tenni, a nyugdíjat maximum egy kiegészítő kereseti lehetőséggel lehet megtoldani.
Azok viszont, akik időben elkezdenek célzottan nyugdíjra takarékoskodni, például egy önkéntes nyugdíjpénztárban, azok az állami adó-visszatérítés jóvoltából is, akár nagyobb mértékű nyugdíj-kiegészítésre is jogosultak lehetnek. Mindenképpen érdemes időben ezt elkezdeni, hiszen évtizedek alatt a kamatos kamat hatásával együtt a befizetések többszörösét veheti ki az ember.
A következő kalkulátorral leellenőrizheti, hogy mennyire felkészült a nyugdíjra!
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.