Akik nem tudnak nyelveket és nincs megfelelő iskolai végzettségük, azok közül sokan költöznek országon belül is a jobb munkalehetőség reményében.
Jelentős népességváltozást okoz Magyarországon a külső és a belső migráció, a gazdaságilag fejletlenebb régiókban csökken a lakosságszám, a prosperáló vidékeken pedig növekszik – írta keddi számában a Népszava, a KSH legfrissebb adataira hivatkozva.
Magyarországon belül a munkaerő Budapestre és környékére, valamint a Nyugat-Dunántúlra vándorol elsősorban, a nyári szezonban pedig a Balatonhoz – magyarázta a lapnak Csepeli György szociológus, szociálpszichológus.
Úgy vélte, hogy az országon belül jellemzően azok költöznek el a jobb munkalehetőség reményében, akik nem beszélnek nyelveket, nincs megfelelő iskolai végzettségük. Kifejtette, hogy a kibocsátó régiók nem feltétlenül járnak rosszul az elvándorlással, mert akik elhagyják a településeket, a hátramaradt családtagoknak átutalják keresetük egy részét, s ezáltal az ő életszínvonalukat javítják. Elindul viszont a negatív spirál is: minél többen költöznek el, annál kevésbé lesz fejlődőképes a település.
Csepeli György szerint a megoldást a kiürülő régiókba irányuló betelepítési programok hozhatnák el.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.