Ezt Norbert Walter-Borjans, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány pénzügyminisztere jelentette be. A szociáldemokrata politikus közölte, hogy több nagynevű német cég is érintett az ügyben. A vizsgálat kiindulópontja megint egy névtelen, de nagyon is komolynak tartott információ. A német hatóságok egy informátortól kaptak egy CD-t. Ez hetvenezer (nem tévedés, 70 ezer) olyan máltai kamucéget sorol fel, amelyeket csakis a tényleges nyereség eltüntetése, tehát adócsalás miatt hoztak létre.

Norbert Walter-Borjans szociáldemokrata tartományi pénzügyminiszter egyébként már régen beírta a nevét az adócsalás elleni harc történetébe. 2006-ban is ő robbantotta ki a botrányt, amelynek végén a német állam 1,6 milliárd euró korábban be nem fizetett adóval gazdagodott. Akkor is egy informátor indította el a lavinát, aki aztán meg is kapta a fülesért kért több százezer, de lehet, hogy egymillió eurót is meghaladó összeget. De a német kincstár, a másfél milliárdos bevétellel még így is jól járt – emlékeztet az AFP.

Ezt a módszert néhányan vitatják Németországban is, de a besúgok díjazásának legfőbb ellenfelei az adóparadicsom országok. Például Svájc vagy Liechtenstein. És itt nem csak szópárbajról van szó. Pár napja Frankfurtban letartóztattak egy svájci ügynököt, aki az adócsalás ellen harcoló német hatósági gépezetbe próbált beépülni. A Málta ellen indított vizsgálat pikantériája, hogy jelenleg az aprócska szigetország az EU soros elnöke. Ennek a státusznak ma már nincs akkora jelentősége, mint korábban, lévén, hogy az uniónak van már egy állandó, nem félévenként változó elnöke, profi apparátussal.

De azért az ügy kínos. És főleg azért, mert pár hete, amikor az uniós pénzügyminiszterek La Valettában gyűltek össze, vendéglátójuk egy különös dokumentumot terjesztett eléjük. Ebben a máltai kormány azt javasolta, hogy az unió „ne siesse el” az adóelkerülés elleni harcot és csak akkor lépjen fel határozottan, ha megdönthetetlen bizonyítékai vannak. A máltai előterjesztést, ha nem is nyíltan és deklaráltan, de rafinált diplomáciai megfogalmazásokkal Luxemburg és Belgium – tehát két „soft adóparadicsom” – is támogatta, miközben az évi 18 milliárd eurós adócsalás miatti bevételi veszteséget elkönyvelő Franciaország vagy a még többet vesztő Németország elvetette.

Máltát már régóta „hard adóparadicsomnak” tartja a nemzetközi pénzvilág. De ez eddig csak afféle vélemény volt. Most viszont a Máltán bejegyzett kamucégek elleni vizsgálat konkrétumokkal is alátámaszthatja a közvélekedést. Vagyis Málta épp soros uniós elnökként kerülhet rettentően kínos helyzetbe.