Névtelenséget garantáló, adókímélő, az Európai Unióban megtűrt, offshore-ba hajló vállalkozási körülményeket épített ki Málta, és ezt egyre több magyar cég használja ki. Ezek némelyike politikusokhoz köthető.
Aki el akarja bújtatni a cégét a hatóságok, a nyilvánosság vagy mindkettő elől, az Máltán (a fotón még ép az ország nevezetessége, az Azúr Ablak) megteheti. A kis sziget ugyanis egyedülálló módon ötvözi az adóparadicsomokat lépésről lépésre kiirtó Európai Unióhoz tartozás (így az uniós adószám) és az offshore működés előnyeit. Stabil a jogi és az adózási környezet, rugalmasak a hivatalai, már amennyiben a cégalapító az unióból vagy angolszász államból érkezik.
A napfényes szigetországban három munkanap alatt, személyes jelenlét nélkül is be lehet jegyeztetni egy céget, némi felárért pedig a névtelenséget is garantálják. A cégeket 1200–1500 eurós tőkével szokták megalapítani, a járulékos költségek körülbelül ugyanennyit tesznek ki, az éves fenntartás – a könyvelés, a székhelyszolgáltatás vagy a stróman igazgatók – jellemzően évi 600–1500 euróba kerülnek. Így induláskor átlagosan egy–másfél millió forintnyi költséggel kell számolni. De a jelek szerint sokaknak megéri.
A HVG e heti számában a cégalapítási módszertan alapos bemutatása mellett kísérletet tett a magyar érdekeltségű, de Máltán bejegyzett vállalkozások tulajdonosi hátterének feltárására. Sziszifuszi munka, de azért néhány név felbukkan. Sőt, akad egy cég, amelynek tulajdonosai a HVG-ben nyilvánosan is elismerték, hogy valóban ők maguk birtokolják máltai holdingjukat. De ez inkább a kivétel. További részletek a legfrissebb HVG-ben.