A bíróság januári döntése után csak most adta ki a kért dokumentumokat az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke.
A testülettől a letelepedési kötvényeket áruló cégekről kért adatokat a Magyar Nemzet, ám nem kapta meg az információkat, ezért bírósághoz fordult. Ám a Bánki Erik vezette bizottság a január végén megszületett jogerős ítélet ellenére sem teljesítette a lap kéréseit. Emiatt az MN-t képviselő jogászok többször írtak levelet Bánkinak, felszólítva, hogy tartsa be a törvényi előírásokat, ám amikor ez sem használt, a lap végrehajtást kezdeményezett, kedden pedig büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen közérdekű adatokkal való visszaélés vétségének gyanúja miatt.
A bizottság szerdán végül kiadta az egyik cég, a ciprusi bejegyzésű Migrat Immigration Asia Ltd. engedélyeztetésével kapcsolatos dokumentumokat, amelyekből azonban nem derül ki, hogy a dohány-nagykereskedelemmel és galériaüzemeltetéssel is foglalkozó Bodó János ciprusi cége honnan értesült a letelepedésikötvény-programról – írja a Magyar Nemzet.
A lap szerint az sem világos, hogy ha Bodó korábban egy magyar cége nevében adott be kérvényt letelepedési kötvények forgalmazására, akkor három héttel később miért nyújtott be ugyanilyen kérelmet a nem sokkal korábban vásárolt ciprusi cég nevében is.
Az is furcsa – folytatja az MN –, hogy a vállalkozásnak nincsen honlapja, amely letelepedési programot, vagyis a cég szolgáltatásait népszerűsítené. A lapnak egy másik kötvényforgalmazó cégnél dolgozó forrás elmondta, hogy gyakran előfordult, hogy a mongol ügyfelek őket keresték meg, segítsenek kapcsolatba lépni a Migrat Immigrationnel.
A lap megjegyzi: a március végével megszűnt programban az adófizetők 700 millió forintot fizettek ki teljesen feleslegesen az offshore-hátterű közvetítőcégeknek. Ezek a társaságok ugyanakkor 115-130 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelyből 42 milliárd forint közpénz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.