Nem sérti az uniós jogszabályokat a paksi bővítés finanszírozása – döntött az Európai Bizottság. Az uniós eljárás lezárásának legfontosabb következménye az, hogy időben elkezdődhet a Paks II. beruházás megvalósítása, a magyar állam ugyanis elkezdheti lehívni az orosz hitelt.

Erről még egy 2014-es orosz–magyar kormányközi szerződésben döntöttek, de amíg tartott a vizsgálat, nem vehettek fel pénzt innen. Az orosz kormány 10 milliárd euró értékben különített el hitelt. Ezt Magyarország 2025-ig használhatja fel a paksi erőmű két blokkjának építésére. 

A magyar állam 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket. Az első részlet a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.

A magyar kormány három nagy kötelezettséget vállalt:

- Ha Paks II. nyereséget termelne, akkor azt csakis a befektetés megtérítésére, vagy a normál üzemeltetési költséget fedezésére fordíthatják, további termelési kapacitást nem építenek belőle.

- Paks II. jogilag és funkcionálisan is független lesz a paksi atomerőművet üzemeltető MVM-től és más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól.

- Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt villamosenergia-tőzsdén értékesítik, és a többi részt is objektív, átlátható és megkülönböztetésektől mentes módon értékesítik.

A versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager úgy kommentálta a döntést: „Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette a Bizottság számára a beruházás jóváhagyását az uniós állami támogatási szabályok alapján.”

Az atomlobbi átmeneti sikert ért el, de ezzel csupán azt bizonyítják, hogy a paksi gigaberuházást csak a magyar emberek érdekei ellen tudják összehozni – reagált a hírre az LMP nevében Ungár Péter, a párt országos elnökségi tagja. Az ökopárt múlt héten épp a közelgő jóváhagyás miatt adott be öt népszavazási kérdést a paksi bővítés ellen.

Szél Bernadett a hvg.hu kérdésére elmondta: addig bombázzák kérdéseikkel a Nemzeti Választási Bizottságot, amíg át nem megy egy olyan kérdés, ami az emberek kezébe adja a döntést a paksi bővítésről

Brüsszel menlevelet ad a magyar emberek megkérdezése nélkül eldöntött 3000 milliárdos beruházásának, ami a zárt ajtók mögötti politizálás újabb gyalázatos eredménye – értékel most Ungár. Az atomfüggőség, az eladósodás és az Orbán–Putyin–Mangold-lobbi ellen a magyar emberek csakis az LMP által kezdeményezett népszavazással vehetik fel a harcot, és Magyarország be is fogja bizonyítani, hogy nem hagyja magát kiszolgáltatni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője arról írt: a bővítésért felelős Lázár János azt jelezte neki, hogy még a kormány sem kapta meg a döntés kifejtését és indoklását. Az indokokról kizárólag annyit tudunk, hogy egyes magyarországi előírások miatt Magyarországra atomerőművet a Roszatomon kívül más nem szállíthat. De hogy melyek ezek a különös előírások, azt már nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy ha léteznek, akkor miért nem sértik az uniós jogot – jelezte a képviselő.

Jávor vasárnapi bejegyzésében még egy korábbi, novemberben lezárt kötelezettségszegési eljárásra utalt, amely azzal volt kapcsolatos, hogy az orosz állami Roszatom kapta meg a megbízást.

Sokismeretlenes történet

A paksi atomerőmű bővítéséről 2014 elején állapodott meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A megegyezés meglepetésként érte a közvéleményt, hiszen nem sokkal korábban még arról volt szó: tendert írnak ki a két új blokk megépítéséről.

Ehhez képest az államközi szerződés ennél jóval tovább ment: nem csak a Roszatom kapta a megbízást, de arról is megegyeztek, hogy a megvalósítást 80 százalékban orosz hitelből fedezi majd a magyar állam. Az Európai Bizottság mind a közbeszerzés hiányát, mind a finanszírozás módját vitatta.

Hogy miért? Idézzük a mostani közleményt! „Az uniós szerződések értelmében a tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.”

Ez állami támogatással kapcsolatban 2015 novemberében indult vizsgálat, amelynek a lezártát most jelentette be az Európai Bizottság. A tender ügyében már tavaly novemberben engedett a kormánynak, ami viszont a finanszírozást illeti, Lázár János még a két héttel ezelőtti kormányinfón is azt panaszolta: lassan károkat okoz a késlekedés.

A hitel ügye Vlagyimir Putyin februári budapesti tárgyalásán is téma volt. Igaz, ezt csak az orosz elnöktől tudhatta meg a közvélemény. Orbán Viktornak ellentmondva arról beszélt a találkozót követő sajtótájékoztatón, hogy az orosz állam kész a teljes, 12 milliárd eurós beruházásra hitelt nyújtani. A kölcsön feltételeiről keveset tudni az alapadatokon kívül, azt adatokat ugyanis nemzetbiztonsági okokra hivatkozva előbb 30, majd tíz évre titkosította az Országgyűlés.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.