Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy év múlva is meg tudná rendezni Párizs vagy Los Angeles az olimpiát, ha csak a stadionokról lenne szó. Budapestnek még hosszú évekre volna szüksége ehhez.
Gigantikus tervekkel készül Budapest a 2024-es olimpiai pályázatban, a szervezők látványos álmokat mutattak be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéshozóinak arról, hol épülnének stadionok és csarnokok, ha elnyernénk a rendezést. Mindezzel egy probléma van: Párizs és Los Angeles már nem csak tervezőasztalon tudja megmutatni a versenyhelyszíneket.
A budapesti szervezők gyakran hivatkoznak az Agenda 2020-ra: a NOB takarékossági programjának egyik célja valóban az, hogy a mienkhez hasonló méretű városok is nyugodtan pályázhassanak olimpiára, ne csak a Föld harminc legnagyobb metropolisza legyen esélyes a játékok megrendezésére. Két riválisunk pályázati anyagaiban is sűrűn emlegetik az új célkitűzéseket, de ők egészen mást emelnek ki. Szerintük a lényeg nem a város mérete, hanem az, hogy fenntartható olimpiát rendezzenek, ebben pedig nagy előny az, ha nem új létesítményeket kell építeni, csak a meglévőket modernizálni.
Kevés olyan helyszín akad Budapesten, amelyet a szervezők már most be tudnak mutatni úgy, hogy készen is van. A legfontosabb azonban az, hogy a Dagály Úszóaréna idén biztosan elkészül – a nyári vizes világbajnokság miatt nincs más választás. Más kérdés, hogy az eredeti tervekre alig hasonlít a Dagály, de legalább van valami, amit fizikai valójában is megnézhetnek a nyáron a NOB döntéshozói, mielőtt szavaznak.
A másik fő központ a Csepel-sziget északi részén lehet, de ez egyelőre csak a tervezőasztalon létezik. Itt kapna helyet az olimpiai falu, az 55 ezres, teljesen új Olimpiai Atlétikai Stadion, a Dunai Evezősközpont, a Budapesti Teniszközpont, valamint a 12 500 néző befogadására alkalmas Budapesti Olimpiai Aréna is.
Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a harmadik központi helyet szeretnék bemutatni a NOB-tagoknak. A Puskás Ferenc Stadion helyén ugyanis még mindig csak a régi stadion romjai állnak, hiába szóltak eredetileg úgy az ígéretek, hogy már 2015-re átadják az újat. Igaz, emellett a Papp László Sportaréna és a Syma csarnok ott van már most, ezeket legalább csak felújítani kellene, ha megkapnánk az olimpiarendezést. A Népligetnél egyelőre a Groupama Aréna létezik a valóságban is, a tervezett hatezres tollaslabda- és a 15 ezres gyeplabdaközpont majd csak később épülne fel.
Tervekkel nem állunk rosszul: a Kemény Ferenc sportfejlesztési programban 11 új létesítményt ígértek, állítólag az olimpiától függetlenül, az utánpótlás- és a szabadidősport fejlesztésére hivatkozva. Szerepel a listán például egy 16 pályás teniszközpont, egy 14 ezres evezőslétesítmény, ötezres kerékpáros-velodrom és egy nyolcezres kajakos szlalompálya – valószínűleg nem véletlenül mondják az olimpia kritikusai: az egész program lényege az, hogy ezeknek a költségeit ne az olimpia árába kelljen beleszámolni.
Kész versenyhelyszíneket tehát még alig tudunk felmutatni a döntéshozóknak, de helyette legalább újra átélhetik a napot, amikor egész Budapest együtt ünnepelte a 2024-es olimpiai pályázat bemutatását.
Legalábbis az alábbi videó youtube-os leírása szerint.
Los Angelesben is új központi stadion lesz: az ottani szervezők 2019-re ígérik a Hollywood Parkba a 85 ezer férőhelyes LA Stadiumot. A 2,6 milliárd dollárból tervezett létesítmény már épül, az olimpia után pedig a város két NFL-csapatának adna otthont. Az 1932-es és az 1984-es olimpiák központi stadionja, a már meglévő LA Memorial Coliseum sem maradna üresen. Egy bátor ötlettel egyszerre két helyen tartanák ugyanis a nyitóünnepséget, elkezdenék ott, ahol a korábbi két Los Angeles-i olimpiáét, és az új stadionban folytatnák. A teremsportok egyik nagy központja a legendás Staples Center lenne, a másik pedig az LA Convention Center – mindkettőt folyamatosan használják már most is.
Az amerikai pályázat legnagyobb előnye az, hogy szinte minden helyszín vagy teljesen készen van már most, vagy már elindult az építkezés. Az egyetlen kivétel, ahol még egy kapavágás sem történt, a kajakszlalom versenypályája. A tervrajzon világoskék számmal láthatjuk azokat a helyszíneket, ahol minimális munkával már akár most rendezhetnének versenyeket, sötétkékkel pedig azokat, ahol még jókora beruházásra lesz szükség, de már nem csak a tervezőasztalon léteznek. Rózsaszín számmal jelölték azokat, amelyeket csak 2024-re húznak fel, de az olimpia után le is bontanák, a kevés zöld szín pedig a tervezett, még csak építés alatt álló helyszíneket jelöli.
Párizs pályázatában olyan átlátszóan trükköztek a számokkal, hogy elsőre azt hihetnénk, valami nagy baj van a francia tervekkel. A szervezők ugyanis egyszerűen összevonták a már létező és a csak ideiglenesnek szánt létesítményeket a statisztikáikban – ennek az építkezés szempontjából egyáltalán nincs logikája, de így büszkélkedhetnek azzal, hogy a helyszínek 95 százaléka készen van, vagy úgyis elbontják. Pedig egyáltalán nem volna szükségük az ilyen trükkre, csupán két olyan helyszínnel számolnak, amely konkrétan az olimpiára épülne meg. Az egyik ezek közül a vizes sportok központja lenne, a másik pedig a Paris Arena II névre hallgató nyolcezres csarnok. Ez utóbbiról azt ígérik, hogy akkor is felépül, ha nem kapják meg az olimpia rendezési jogát – persze ígérni lehet bármit, hivatalosan a budapesti terv is úgy szól, hogy 11 létesítményt felhúznak akkor is, ha nem itt lesz az olimpia.
Ettől függetlenül azonban tény az: a franciák már 28 kész sportlétesítményt fel tudnak mutatni, és ha a csak focira szánt vidéki stadionokat nem számítjuk ide, akkor is 20 kész helyszínnél járnak. A Stade de France, a Roland Garros helyszínei, vagy épp a Vélodrome Nationale lehetnek azok, amelyekkel a leginkább büszkélkedhetnek a szervezők.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
