Gazdaság hvg.hu 2017. január. 17. 11:02

Halvány reménysugarat kaptak a volt devizahitelesek

Az uniós bíróság vizsgálhatja, nem sérti-e az EU-jogot, amennyire kevés lehetőségük van perelni a volt devizahiteleseknek.

Az uniós bírósághoz fordult a Fővárosi Törvényszék, hogy megállapítsák, nem sérti-e az EU-jogot a devizahitelek elszámolásának törvénye – írta meg az azenpenzem.hu. Egész pontosan azzal kapcsolatban van kételye a bíróságnak, ahogyan az elszámolás és a forintosítás törvényeiben az elégedetlen adósok perelési lehetőségeit korlátozták. A nagyjából 17 ezer ügy közül így körülbelül hatvanban jöhetett szóba egyáltalán, hogy a bíróság a szerződést semmisnek nyilvánítsa.

A Fővárosi Törvényszék egyik bírája most az Erste ellen indított perben fordult az uniós bírósághoz. A kérdései, amelyeket előzetes döntéshozatalra terjesztett elő, azt feszegetik, hogy az adósmentő törvények egyáltalán jogszerűek-e. Ha az Európai Unió Bírósága kimondaná, hogy összeegyeztethetetlenek a szabályok az uniós joggal, akkor ezeket a magyar bíróság nem alkalmazhatná.

Ismerve az EU Bíróságának döntéshozatalát, egyáltalán nem biztos, hogy hamar ítélet születik. Az átlagos idő a kérdés beterjesztése és a döntés között két év. Addig is a folyamatban lévő ügyeket elvileg fel kell függeszteni, amíg nem ítél a bíróság – a portálnak egy ügyvéd már mutatott is olyan iratot, amely szerint a keresetét felfüggeszti az uniós döntésig.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.