A Sziget szervezői megkaphatják azt a pénzt, ami a nagy nemzetközi tervek megvalósításához kell, az új tulajdonos pedig egy globális fesztiválcsoport közép-európai bástyájává teheti a magyar rendezvényt.
Nagy pénzt kapnak a Sziget Fesztivál eddigi tulajdonosai nemzetközi álmaik megvalósításához – akár így is értékelhető a bejelentés a fesztiválszervező cég eladásáról, igaz, azt egyelőre nem tették közzé, hogy pontosan mekkora összegért kelt el a cég. A Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft. többségiből kisebbségi tulajdonosává váló Gerendai Károly és társai eddig a magyar fesztiválpiacon terjeszkedtek, a nagy nyugati rendezvényekkel nem vették fel a versenyt, a vevők viszont egy globális fesztiválportfólió kialakítását tervezik. Nem véletlen, hogy Gerendai is arról beszélt az üzlet megkötése után: új növekedési lehetőségeket kerestek, ezért egy olyan partnerre volt szükségük,
aki segít abban, hogy olyan projekteket valósíthassunk meg, amiket már régebb óta terveztünk.
A szerződésben kikötötték, hogy nemcsak a cég 30 százaléka, hanem a menedzsmentjogok és az operatív irányítás is a négy magyar kisebbségi tulajdonos kezében marad. A vevőnél nem újdonság, ha ez a felállás valósul meg: klasszikus pénzügyi befektetőként megszokott stratégia, hogy nagy pénzeket tesznek be egy cégbe, a napi működtetést viszont meghagyják a régi vezetőknél.
Befektetések világszerte, az Ironmantől a Warnerig
Az új többségi tulajdonos formailag a luxemburgi LuxCo Ltd. Rajtuk keresztül azonban a brit befektetőcég, az Edition Capital a valódi vevő, és bekapcsolódik az üzletbe egy globális befektetési alap, az amerikai Providence Equity Partners is. Ha végignézünk ezeknek a cégeknek a portfólióján, azt látjuk: a brit vállalat elsősorban a médiával és a szórakoztatóiparral foglalkozik, az amerikaiaknak viszont gyakorlatilag mindegy, hogy milyen üzletágba tesznek be pénzt, csak legyen meg a remény, hogy nyereséget látnak belőle.
Az Edition Capitalnek részesedése van például az egyik legnagyobb brit fesztiválszervező cégnek számító Impresario Festivalsban, és a cég részvényeinek értékét négy év alatt a duplájára sikerült növelniük. A Providence esetében sokkal tágabb a kör: a média- és a kommunikációs piac mellett az IT-szektorban is vannak befektetéseik, ahogy az oktatással foglalkozó cégekbe is toltak már be nagyobb pénzeket. A legismertebb márkák közül a Warner kiadóban és a ProSiebenSat1-ben van tulajdonrészük, de a sport sem áll távol tőlük, befektettek például az Ironmanbe is.
Ami a magyar tulajdonosokat illeti: Gerendai Károly feladata marad a Sziget Fesztivál operatív feladatainak szervezése, Takács Gábor vezeti a nemzetközi projekteket, Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert pedig a VOLT Fesztivál, illetve a Balaton Sound irányítói maradnak. Korábban Lakatos Péternek, a Videoton társ-vezérigazgatójának is részesedése volt a cégben, de mivel ő ezt egy korábbi kölcsön miatt fedezetként kapta, még a mostani eladás előtt visszavásárolták tőle.
A magyar piac meghódítása után jöhet a külföldi terjeszkedés
A mostani üzlettel nem csak a budapesti Sziget Fesztivál kerül új kézbe. A legnagyobb magyar fesztivál mellett ebbe a portfólióba tartozik a VOLT Fesztivál, a Balaton Sound, a Gourmet Fesztivál és a Gyereksziget is. De a cégcsoport társtulajdonában van a Festipay Kft. is – ez a cég összesen 18 fesztiválon biztosított készpénzmentes fizetési szolgáltatást. Mindebben pedig magyar szinten nagy üzlet van: a 2015-ös beszámoló szerint a Sziget Kft. félmilliárd forintos nyereségéből 470 millió forint osztalékot vettek fel a tulajdonosok, egy évvel korábban pedig 351 millió forintot hozott nekik a cég.
A vállalat fesztiváljai 2015-ben már tízmilliárd forint fölötti bevételt termeltek, ennek nagyjából 60 százalékát a Sziget Fesztivál adja. A bevétel legalább háromnegyede a jegyértékesítésből származik, a vendéglátás nagyjából 10-12 százalékot hoz, és ugyanennyit dobnak össze a szponzorok is. Az állami forrás elenyésző, nagyjából 1 százalékos. Persze ez csak a bevételeket jelenti, az máris árnyalja a képet, hogy a fővárostól jókora kedvezménnyel kapják meg a területet a rendezvényhez. 2010-ig ingyen kapták meg a területet, utána a fővárosi önkormányzat előbb 2,5 milliárdot kért volna, végül Gerendaiék és Tarlós István 50 millió forintos díjban állapodtak meg.
Gerendai Károly többször is nyilatkozott arról:
nem tudnak és nem is akarnak a sztárfellépők idecsábításában versenyezni a nagy és gazdag nemzetközi fesztiválokkal, annyira magasak a világsztárok fellépési árai.
Most akár már erre is lehet pénze a cégnek. Kérdés az is, hogy miképpen alakítja át a régiónk fesztiválpiacát a mostani üzlet. Ahogy korábban már megvizsgáltuk, a környék más fesztiváljaihoz képest – mint például a lengyel Open’er, a szlovák Pohoda, vagy épp a legnevesebb, a szerbiai Exit – a Sziget Fesztivál árai igencsak drágák, de mivel a Sziget hét, az összes többi pedig csak három vagy négy napig tart, egy napra lebontva máris csak a Pohoda kerül többe a budapesti bulizásnál.
Hiába panaszkodnak azonban a magyarok az itteni árakra, a nagy nyugat-európai fesztiváloknál még mindig jóval olcsóbb a Sziget-belépő. Ha az új befektető célja a nyugati riválisokkal versenyre kelni és egy olyan fesztiválportfóliót létrehozni, amelynek a Sziget az egyik erős közép-európai bevételi forrása, ahhoz minden lehetőség adottnak tűnik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.