A bíróság szerint az MKB államosításának körülményeiről szóló cikk nem sértett olyan mértékben közérdeket, hogy indokolt legyen a sajtószabadság korlátozása.
Nem adott helyet a Magyar Nemzeti Bank feljelentését követő ügyészi indítványnak a Budai Központi Kerületi Bíróság, így Brückner Gergelynek, a nemrég Schmidt Mária kezébe került Figyelő újságírójának nem kell kiadnia forrását – írta a 444. Az elsőfokú ítélet nem jogerős.
Az MNB az után tett feljelentést, hogy Brückner megírta: az MKB államosítása idején a bank napi félmilliárd forint veszteséget termelt, illetve beszámolt Matolcsy György jegybankelnök Lázár Jánosnak írt leveléről, amelyben 75 milliárd forintos tőkeemelést helyezett kilátásba. A cikkben leírtak igaznak bizonyultak.
Matolcsyék szerint Brückner forrása üzleti titkot sértett, és a cikk arra is alkalmas volt, hogy bankpánikot keltsen. Az újságírót, akit a rendőrség is kihallgatott az ügyben, az MNB intézkedése után maga a Miniszterelnökség vezetője is védelmébe vette, mondván, miért Brücknert, miért nem őt zaklatják.
A bíróság szerint a cikk egyrészt nem okozott bankpánikot, másrészt a nyomozó hatóság nem volt elég alapos, nem hallgatott meg senkit azok közül, akik hozzáfértek a Lázárnak írt levélhez. Egy éven keresztül semmilyen nyomozati cselekmény nem történt az ügyben, és az MNB-nél sem volt belső vizsgálat. Mindezért a bíróság szerint
nem indokolt a sajtószabadsághoz fűződő alapjog korlátozása, mert nem sérült olyan jelentős mértékben közérdek,
és a cselekmény tárgyi súlya sem érte el azt a szintet, hogy a forrás kiadására kötelezhessék az újságírót.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.