Furcsa kettősség látszik az Eurostat friss dohányzási statisztikáiban. A magyar dohányosok aránya ugyanis magasabb az EU-átlagnál, ehhez képest passzív dohányosból szinte sehol nincs annyira kevés, mint nálunk. A magyar népesség 9,9 százaléka tekinthető passzív dohányosnak az Eurostat szerint, aminél csak a svéd, a finn és a portugál adat a jobb. A svédek és a finnek az aktív dohányosok arányában is a legjobb három közt vannak, a magyar népességnek viszont 27,5 százaléka dohányzik. A magyarok negyede naponta legalább egyszer rágyújt.

Arra, hogy mi a magyarázat a nagy különbségre, nem ad egyértelmű magyarázatot a felmérés. Annyi biztos, hogy a dohányzás magyarországi szabályozása az EU szigorúbbjai közt van – 2012 óta a nyilvános zárt terekről kitiltották a cigarettákat –, de mégsem mondhatjuk, hogy európai szinten extrém volna az itteni szigor. Elfogadható magyarázatnak persze az is, hogy nálunk kevesebben keresnek kiskapukat. A legnagyobb kérdőjeleket azonban az okozhatja, hogy a felmérés önbevalláson alapul. Elképzelhető, hogy egyszerűen a magyarokat kevésbé zavarja, ha mellettük dohányoznak, de az is, hogy valóban elkerülik azokat a helyeket, ahol mások cigiznek.

Az egyértelműen látszik az adatokból, hogy a férfiak sokkal többet cigiznek, mint a nők: a magyar férfiaknak közel harmada, a nőknek pedig alig ötöde ismerte be, hogy rendszeresen rágyújt. A visegrádi országok közül nálunk dohányoznak a legkevesebben, de a románok, a bolgárok és a görögök közt is sokkal több a dohányos, mint itt.