Kedvező gazdasági folyamatokról számolt be éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az ellenzéki kérdésekre inkább nem válaszolt.
Nem kívánja módosítani a kormány a jövő évi költségvetést a bérmegállapodás után – közölte a Parlament gazdasági bizottságának ülésén Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter ezt azzal indokolta, hogy a magasabb bérek hatásaként gyorsabb gazdasági növekedés kompenzálhatja a járulékcsökkentés miatti kiesést.
Több mint 200 milliárd forintról van szó: miközben a béremeléseknek köszönhetően 180 milliárddal nőhet az adóbevétel, a járulékok és a társasági adó csökkentése miatt 400 milliárdos bevételkieséssel számol a nemzetgazdasági tárca. Varga szerint az inflációs kilátások módosulása tette lehetővé azt is, hogy 0,9 százalék helyett 1,6 százalékkal emeljék jövőre a nyugdíjat. (Új inflációs prognózist nem közölt a miniszter.)
Varga Mihály éves bizottsági meghallgatásán az elmúlt év eredményeiről beszélt, nem válaszolt azonban azokra az ellenzéki felvetésekre, amelyek a letelepedési kötvény megszüntetését indítványozták. Erről Volner János jobbikos és Szakács László szocialista képviselő beszélt. A jobbikos politikus a magán-nyugdíjpénztárakból elvont 3000 milliárd forint sorsával kapcsolatban is kérdést tett fel, Varga erről annyit mondott, hogy a Nyugdíjreform és Államadósság Kezelő Alap beszámolóját az Országgyűlés elfogadta.
A két képviselő azt is felvetette, miért hagyta a kormány, hogy a Magyar Nemzeti Bank 300 milliárdos nyereségét alapítványaiba tette ahelyett, hogy osztalékkén befizette volna a költségvetésbe. Varga Mihály ezt azzal hárította el: a jegybanktörvény nem teszi lehetővé, hogy a kormány határozza meg, mire költi az MNB a pénzét. A jegybank idén 50 milliárd forint osztalékot fizetett az államkasszába – emlékeztetett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.