Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kapkodja az ember a fejét: eltörölhetik a téli időszámítást és a társasági adó nagy részét, csak Kozsó tartozása nem törlődik sehogy sem. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egyhangúlag megszavazta a gazdasági bizottság kedden azt a javaslatot, hogy Magyarországon ezután a nyári időszámítást vegyék alapul. Ez azt jelenti, hogy a bizottság kormánypárti többsége is megszavazta a jobbikos Kepli Lajos indítványát.
A javaslat egyöntetű támogatása némi meglepetést okozott a jobbikos politikusnak. A még októberberben benyújtott indítványban Kepli azzal érvelt, hogy leginkább a mezőgazdaságot segítené, ha eltörölnék az óraátállítást, de egy ilyen intézkedés élettani hatásai is kedvezőek lennének.
Bencsik János, a gazdasági bizottság egyik fideszes tagja azt mondta, szerinte nincs akadálya annak, hogy a parlament is megszavazza az óraátállítás megszüntetését, ő mindenesetre arra fogja biztatni képviselőtársait.
"A párton belül támogatjuk, egyeztettünk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal is, és úgy tudom, ők is az ügy mellé állnak" – fogalmazott a fideszes képviselő.
Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Jelenleg 500 millió forintos adóalapig 10 százalékos a kulcs, felette 19. A KPMG adatai szerint az Orbán által beharangozott 9 százalékos kulcs lesz a legalacsonyabb az Európai Unióban.
A hozzávetőleg félmilliós magyar vállalati/vállalkozói körben az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 1107 olyan cég működik, amelynek adózás előtti eredménye több mint 500 millió forint. A kormányfő által bejelentett változás e vállalati kör számára jelent igazi könnyítést, az 500 millió forint feletti eredmény esetén ugyanis jelenleg 19 százalék az adó mértéke. A magyar vállalati kör túlnyomó többsége a kulcsváltó határ alatti eredményt tud „csak” összehozni, számukra a könnyítés mindössze 1 százalékpont. Nehezen hihető, hogy az amúgy is folyamatos forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások helyzetében a kormányfői bejelentés - ha valóra válik - látható javulást eredményezne.
Közzétette harmadik negyedévi adóslistáját a NAV – a listából a Napi.hu szemezgetett. A szégyenlistán szereplők együttes tartozása közel 30 milliárd forintra rúg, a névsor a szeptember 30-i állapotot tükrözi.
Ismert nevek is vannak rajta, így például Kozsó, azaz Kocsor Zsolt, aki egyéni vállalkozóként, sződligeti lakcímmel szerepel a névsorban. Vele kapcsolatban a lapok tavasszal arról írtak, hogy összesen több mint kétszázmillió forinttal tartozik a NAV-nak, egy társasháznak, egyes bankoknak és magánszemélyeknek.
Berki Krisztiánt (nem a tornászt!) is nagy adósként tartják nyilván, bár legutóbb a valóságshow-sztár azt mondta, nem tud arról, hogy tartozása lenne, ügyeit pedig az adójogásza kezeli.
A hét képe: Három manhattani házról is levették Donald Trump leendő amerikai elnök nevét, részben a lakók követelésére.
Orbán Viktor azt mondta, amikor Theresa May-jel találkozott, hogy Magyarország számára rendkívül fontosak az angliai magyarok, 150 ezren vannak, akik vagy kint dolgoznak Nagy-Britanniában, vagy brit cégek munkavállalói Magyarországon. A miniszterelnök becslése túl kevésnek is tűnhet ahhoz képest, hogy Londont sokszor az ötödik legnagyobb magyar városként emlegetik (hivatalosan Pécs az, kb. 145 ezer lakossal). A kormányfő száma ahhoz képest viszont egész nagy, hogy a KSH szerint összesen 118 ezer magyar van, aki bejelentette, hogy külföldön dolgozik.
A valós szám ennek minimum a duplája: azt már a statisztikai hivatal is elismerte, hogy minimum 150-170 ezren vannak még, akikről a fogadó országok hatóságai tudnak.
A külföldön élő magyarok tavaly már ezermilliárd forintnál is több pénzt utaltak haza, ami a GDP 3 százaléka. Igazán izgalmassá akkor válik ez az adat, ha elkezdünk visszafelé számolni belőle. Ha a politikusok beszédeiben megjelenő egyik legdurvább számot, a félmillió külföldi magyart fogadjuk el igaznak, akkor az jönne ki, hogy egy átlagos kint élő magyar 167 ezer forintot utal haza minden egyes hónapban. Azt feltételezve, hogy kétszázezer honfitársunk van külföldön, ez a szám már havi 417 ezer forint lenne.
Az emberek többsége nem tesz félre semmit, mert a bankban nem kap rá kamatot. A gazdagok azért nem spórolnak, mert nem érdemes, a szegények azért, mert nincs miből.
Ezt állapítja meg a társadalmi mobilitásért felelős bizottság legfrissebb tanulmánya Nagy-Britanniában. Az emberek a nettó összjövedelem mindössze 5,1 százalékát teszik félre. Ez a szám két éve még 7,4 volt.
Spórolni pedig kellene, hiszen az egészség vagy az oktatás méregdrága lehet. Csakhogy a népességnek mindössze a 29 százaléka tesz félre 200 fontnál többet havonta. Ha beüt egy súlyos betegség vagy egyetemre kell küldeni a gyereket, akkor itt a pénzügyi krach. Legalábbis a legtöbb család így érzi Nagy-Britanniában. A társadalmi mobilitás szinte leállt: a közvélekedés szerint az egyéni karrier szempontjából meghatározó a családi háttér. Aki gazdagnak születik, az még gazdagabb lehet. Aki szegénynek, az jó eséllyel meg is marad annak. Nem csoda, ha Nagy-Britanniában és más hasonló országokban virágzik a jobb és baloldali populizmus – írja a jobboldali Daily Mail.
Jelentősen emelkedhetnek a bérek, ám ennek nem mindenki örül – a dilemmáról ír e heti számában a HVG. Többéves lemaradást pótol a kormány azzal, hogy 15 százalékkal emelné jövőre a minimálbért és 25 százalékkal a garantált bérminimumot. A gond csak az, hogy mindez a vártnál kisebb járulékcsökkentéssel jár együtt: amíg a minimálbér csaknem 20 ezer forinttal nő, a szociális hozzájárulási adóból csak 5-6 ezer forinttal kevesebbet kell fizetniük a cégeknek.
Nem csoda, hogy az első reakciók óvatosak voltak, és a pénteki egyeztetésen nem is született egyezség: a munkáltatók felvetették, hogy egyes cégek aligha tudják kigazdálkodni az emeléshez szükséges összeget, amely összességében több mint ezermilliárd forintba kerülhet a számukra.
Másutt is feszültséget okozhat az erőltetett emelés, akár azoknál is, akik jóval többet keresnek a minimálbérnél, például az informatikusoknál. Eközben a szociális ágazat mintegy 10 ezres létszámhiányát aligha oldja meg.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
